Kezdődik a párizsi olimpia

Nekünk 33! Vége a visszaszámlálásnak!

2024. július 26-tól augusztus 11-ig rendezik meg Párizsban a 33. Nyári Olimpiai Játékokat, amelyen 32 sportág 329 versenyszámában osztanak ki arany-, ezüst- és bronzérmeket. Az ily módon dobogóra álló 987 érmes között – reményeink szerint – szép számban lesznek majd magyar és ukrán sportolók is, de az ötkarikás játékokra kijutó olimpikonok szeme előtt ott lebeghet az olimpia legfőbb jelmondata: „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!”

Egy kis történelem

Mára az olimpia a világ legnépszerűbb sporteseményének számít, a négyévente sorra kerülő játékok világszintű megarendezvénnyé nőtték ki magukat.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Coubertin kezdeményezésére. Az olimpiamozgalom alapítója 1896-tól közel 30 éven át volt a NOB elnöke, és tőle származik az olimpia hármas jelszava: Citius, Altius Fortius (Gyorsabban, magasabbra, erősebben) is.

Az első, 1896-ban lebonyolított athéni játékokon kevesebb mint 300 sportoló vett részt, és mindössze 9 sportágban rendeztek versenyeket. Érdekesség, hogy az atlétika, úszás, vívás, kerékpár, torna, tenisz, lövészet, súlyemelés és birkózás azóta is szerepel a programban. Közel 130 év távlatából az is érdekes, hogy Athénban még csak férfiversenyzők állhattak rajthoz, a női sportolók olimpiai részvételére a századfordulón sorra kerülő párizsi játékokig kellett várni.

Szimbólumok

Az olimpiai mozgalom számos jelképet használ, legtöbbjükben Coubertin ötleteit, elképzeléseit fedezhetjük fel. A legismertebb ilyen szimbólum az olimpiai karikák. Az öt egybefonódó karika (vörös, kék, zöld, sárga és fekete) az öt kontinenst jelképezi, és ez a szimbólum szerepel fehér alapon, az olimpiai zászlón is.

Az 1896-os olimpiára írt olimpiai himnuszt csak 1958-ban, a Tokióban megtartott 54. ülésén ismerte el a NOB az olimpia hivatalos himnuszaként, első alkalommal 1960-ban adták elő a játékok megnyitó- és záróünnepségén.

Az olimpiai lángot – a mozgalom másik fontos jelképét – minden játékot megelőzően a görögországi Olümpiában gyújtják meg a nap melegének segítségével. Innen egymást váltó futók juttatják el az adott olimpia rendező városáig, és ezzel a lánggal gyújtják meg a nyitóünnepségeken az olimpiai stadionban elhelyezett hatalmas fáklyát. Az olimpiai láng 1928 óta szerepel a játékokon, 2012-től biztonsági okokból csak a rendező országban viszik körbe a fáklyát.

Az 1968-as nyári olimpiai játékokon volt először hivatalos kabalája a játékoknak, és ezt a hagyományt azóta minden rendező város tartja. Különösen fontos szerepet kaptak a kabalák az 1980-as moszkvai olimpiai óta, ahol Misa, az orosz mackó nagy sikerrel debütált.

Bojkottok

Az olimpiai mozgalom atyja, Coubertin báró azon reménye, hogy az olimpiai játékok teljes világbékét hoznak, nagyon sokszor nem vált valóra, hiszen az elmúlt több mint egy évszázad során számos háború miatt maradtak el a játékok, vagy rendeztek csökkentett létszámú olimpiát.

Az első csonka olimpia az antwerpeni volt 1920-ban, amikor az első világháború vesztes országait – így Magyarországot is – nem hívták meg.

Az 1956-os melbourne-i olimpia volt az első, amikor egyes országok bojkottálták a rendezvényt. Hollandia, Spanyolország és Svájc a magyar forradalom szovjetek általi vérbe fojtása miatt utasította el a részvételt, míg Kambodzsa, Egyiptom, Irak és Libanon a szuezi válság okán.

1980-ban és 1984-ben a hidegháború részesei bojkottálták egymás olimpiai szereplését.

1980-ban mintegy 65 állam zárkózott el a moszkvai játékokon való részvételtől, Afganisztán szovjet megszállása miatt. „Válaszként” a Szovjetunió és a keleti blokk 14 állama (kivéve Romániát) ellenbojkottálta a Los Angeles-i ’84-es játékokat, arra hivatkozva, hogy nem tudják garantálni sportolóik biztonságát.

Az I. világháború miatt 1916-ban, a II. világháború miatt pedig 1940-ben és 1944-ben maradt el az olimpia.

A héten kezdődő 33. játékokról pedig a közel három éve tartó orosz–ukrán háború miatt zárták ki Oroszországot és Fehéroroszországot.

Mire számíthatunk Párizsban?

Az előttünk álló olimpián Magyarországot 180 sportoló képviseli majd. A tekintélyt parancsoló létszámban komoly részt vállalnak a csapatsportágak képviselői, hiszen vízilabdában és kézilabdában a női és férfi válogatottak is kiharcolták a részvételt. Amíg a kézilabdázóinktól már a negyeddöntőbe kerülés is bravúr lenne, addig a pólósoktól egyértelműen (arany)érmet várunk.

A remélt olimpiai érmek többi része is vízközelben születhet meg, hiszen úszásban és kajak-kenuban is sokat várunk a magyar résztvevőktől. Ezenkívül még vívásban, birkózásban és talán sportlövészetben lehetnek érmes reményeink.

Ami a harmadik éve háborúban álló Ukrajna olimpiai csapatát illeti, már az is megsüvegelendő, hogy ilyen körülmények között egyáltalán vállalják a szereplést. Igaz, az 1996 óta íródó ukrán olimpiai mozgalom eddigi legcsekélyebb létszámú csapata – 140 versenyző – áll majd rajthoz.

Csapatsportágban mindössze a férfi labdarúgók harcolták ki a részvételt, akik Ruszlan Rotany irányításával Irak, Argentína és Marokkó ellen kísérelhetik meg a csoportból való továbbjutást.

Az ukránokat atlétikában képviseli a legtöbb sportoló, akik közül a legvérmesebb reményeket a női magasugró, Jaroszlava Mahucsihban látják, aki a napokban 210 centiméteres világcsúcsával egy 37 éves rekordot adott át a múltnak.

Az atléták mellett Ukrajna a birkózóitól, tornászaitól, műugróitól, sportlövőitől, vívóitól és cselgáncsozóitól számíthat még éremre.

Most már csak annak kell szurkolni, hogy a világ legnagyobb érdeklődéssel várt sporteseménye rendben és főleg békében zajlódjon le, no meg annak is, hogy a sorozatos áramszünetek miatt ne maradjunk le az (arany)érmekről.

Sajtó alá rendezte: Jakab Lajos