Potápi Árpád János: A bukovinai székelyek a nehéz körülmények ellenére is képesek voltak megőrizni identitásukat

A bukovinai székelyek hitüknek és a nemzethez ragaszkodásuknak köszönhetően a nehéz körülmények ellenére is meg tudták őrizni identitásukat – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára múlt szombaton a Tolna vármegyei Bonyhádon.

Potápi Árpád János – aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is – a Bukovinai találkozások nemzetközi folklórfesztiválon köszöntőjében kiemelte: a bukovinai székelyek a magyarság talán legtöbbször áttelepített népcsoportja, hiszen történelmük során több alkalommal kellett új otthont keresniük.

A bukovinai székely származású politikus felidézte: Bukovina egy – ma már gyakorlatilag nem létező – tartományt, történelmi földrajzi régiót takar, amely valamikor a középkor folyamán jött létre, és az elnevezését egy, a bükkös erdőre utaló szláv szóról kapta. Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia – a mai Ukrajnához tartozó Csernovic központtal működő – legészakkeletibb tartományában a múlt század fordulója előtt ukránok, románok, lengyelek, németek, oroszok, lipovánok, zsidók, cigányok és magyarok éltek békességben. Azok a székely magyarok kerültek Bukovinába – mondta –, akik 1764 után Madéfalváról, illetve a Székelyföldről menekültek el az osztrák üldözés miatt és azok a székelyek, akik később Bonyhád környékén, valamint a Délvidéken telepedtek le.

A fesztiválon, amelyet idén 35. alkalommal, Bonyhádon pedig 1997 óta rendeznek meg, a valaha Bukovinában élt, illetve a ma is ott élő népek kultúráját ünneplik.

(MTI/Kárpátalja)