Kihívások háború idején: a beregszászi főiskola szociális küldetése

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) a kárpátaljai magyarság központi felsőoktatási intézménye, ahol több mint 30 képzési program zajlik ukrán, magyar és angol nyelven. Évente több száz fiatal szakértő kerül ki az intézmény falai közül. A főiskola rektora, Csernicskó István elmondta, hogy a közel harmincéves fennállása óta az intézmény nemcsak oktatási, hanem kulturális központja is lett a megye magyarságának, a háború kitörése óta pedig szociális küldetést is teljesít. A háború kihívás elé állított mindenkit, és az emberség próbája lett, amely során a beregszászi főiskola jelesre vizsgázott.

„Az első nap a háború kitörésekor valamennyien sokk hatása alatt voltunk, de Orosz Ildikó, a főiskola elnöke szinte az első órákban kiadta az utasítást, hogy telefonáljunk a partneri egyetemeknek, hívjuk fel őket és ajánljuk fel az üresen álló kollégiumainkat. Szinte már másnap érkeztek hozzánk a menekültek Kijevből, Harkivból, Umanyból, Cserkasziból, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának munkatársai, a felsőoktatásai minőségbiztosítási ügynökség munkatársai, az ukrán tudományos akadémia különböző kutatóintézeteinek kutatói, és így a korábban üresen álló kollégiumaink ‒ hiszen hallgatóink hazamentek ‒ nagyon gyorsan megteltek menekültekkel” – tette hozzá a fentiekhez Csernicskó István.

A háború által közvetlenül érintett régiókban működő partnerintézmények munkatársait a főiskola intézményeiben szállásolták el, többek között Beregszászban, Nagydobronyban, Tiszapéterfalván és Kőrösmezőn. A menekült kollégákat és családjaikat ellátták élelmiszerrel, higiéniai eszközökkel és ruházattal, az intézményeket pedig felszerelték olyan, a folyamatos ottlakáshoz elengedhetetlen kellékekkel, mint a mosógépek, hűtők és főzőfelületek. Így tehát, míg a diákok online formában folytatták a tanulmányaikat, az oktatási intézmények több száz belső-ukrajnai menekültnek váltak az otthonává. A főiskola rektora elmondta, hogy a tanári kar és a hallgatók feladata nemcsak a humanitárius támogatás biztosítása volt, hanem a pszichológiai támogatásra is kiterjedt. A főiskola által kezdeményezett programok a híd szerepét is betöltötték a Belső-Ukrajnából érkezettek integrálásában a kulturális és nyelvi sokszínűség vidékének számító Kárpátalján.

„Amikor megteltek a kollégiumaink a menekültekkel, az első napokban kiderült, hogy ez hatalmas kihívást jelent számunkra. Korábban hallgatók laktak ezekben a kollégiumokban, akik hétvégére rendszeresen hazautaztak. Nem éltek itt állandóan. Akik viszont ide menekültek az otthonaikból, folyamatos ittlétre rendezkedtek be, és hamar kiderült, hogy nagyon széles korskálán mozognak a menekültek. A legfiatalabb egyhetes volt, néhány nappal a háború kitörése előtt született, a legidősebb, a legtapasztaltabb menekült pedig 97 éves volt. Ez látható nehézségeket okozott. Az ide menekült professzorok, docensek, miniszteri alkalmazottak természetesen nem egyedül érkeztek, hanem a családjaikkal. Rengeteg gyerek volt, és az első napokban, amikor rájöttünk erre, azonnal elkezdtek a hallgatóink és a kollégáink például játszósarkokat kialakítani a gyerekeknek, szereztünk játékokat, mesekönyveket, elkezdtek a hallgatóink előadásokat szervezni a gyerekeknek, órákat tartani, hogy ne essenek ki az oktatásból, de még arra is volt példa, hogy a felnőttek és a gyerekek kifejezték az abbeli igényüket, hogy szettek volna nyelveket tanulni. Úgyhogy magyar, angol nyelvi tanfolyamokat szerveztek a menekültek számára. Sőt, 42 menekült oktató, kutató vagy családtag sikeresen elvégzett egy 30 órás nyelvtanfolyamot, a végén sikeres vizsgával. Ez is mutatja, hogy igyekeztünk eltölteni és kitölteni az idejüket, levenni a stresszt, az ijedelmet a vállukról, felajánlottuk számukra a főiskolán működő pszichológiai szakszolgálat szolgáltatásait.” A rektor úr úgy véli, nemcsak szállást biztosítottak a menekülteknek, hanem annál talán egy kicsit többet is.

A beregszászi főiskola tanárai és hallgatói már a háború első napjától összefogtak, és mivel ismerik az ukrán és a magyar nyelvet, ezért tolmácsként segítettek a külföldre menekülő sokaságnak a határátkelőkön és a vonatokon. Azoknak is a segítségére siettek, akik Budapesten, Debrecenben vagy valamely másik magyarországi városban kerestek menedéket. Mivel a főiskola vezetése tisztában volt a minőségi és a megszakítás nélküli oktatás fontosságával, ezért olyan programokat indítottak, amelyek segítettek a fiataloknak a háború ellenére is felvételt nyerni az ukrajnai felsőoktatási intézményekbe, és ezzel itthon folytatni a tanulmányaikat. A főiskola ezen erőfeszítéseit Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma is nagyra értékelte.

Ezek kapcsán Csernicskó István kifejtette: „Az első napokban, amikor menekültek tömegei jelentek meg az országhatárokon, akkor kollégáink és hallgatóink, akik természetesen az ukrán mellett a magyar nyelvet, a magyar nyelv mellett pedig az ukránt is beszélik, segítettek a határátkelőknél, tolmácsoltak, tájékoztattak, sőt még kétnyelvű tájékoztató cédulákat is készítettek. Voltak olyan kollégáink, akik a Záhonyból Budapest felé tartó vonatokon tájékoztatták a menekülteket arról, hogyan találhatnak szálláshelyet, hogyan utazhatnak tovább, hogyan nyújthatnak be menedékkérelmet. Máig emlegetik időként olyan kollégák, akik részt vettek ebben az akcióban, hogy tartják a kapcsolatot a mai napig olyanokkal, akik például továbbutaztak Olaszországba, vagy Magyarországon maradtak, de emlékeznek arra, hogy volt, aki segített nekik, aki támogatta őket. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy a Magyarországon maradt ukrán menekültek között rengeteg gyerek, akik online tanulnak, az ukrán oktatási rendszerben vesznek részt, de a menekülés közben nem vittek magukkal tankönyveket. A megyei oktatási adminisztrációval együttműködve összegyűjtöttünk egy nagy csomag tankönyvet, és elvittük azokat Budapestre, szétosztottuk a gyerekek között, akiknek így sikerült biztosítani azt a lehetőséget, hogy online tanuljanak ukrán tankönyvekből anyanyelvükön külföldön. Aztán 2022-ben a nemzeti multiteszt megszervezésében is részt vettek a kollégáink Magyarországon, hiszen nagyon sokan szerettek volna Ukrajnában tanulni, és az európai államok lehetővé tették, hogy a területükön is vizsgázhassanak. Az első évben Budapesten, Debrecenben és Győrben voltak vizsgák. Mindhárom helyen kollégáink végezték a regisztrációt, a hallgatók tájékoztatását, a szervezőmunkát, s 2023-ban és 2024-ben is a kollégáink részt vettek a nemzeti multiteszt magyarországi szervezésében és lebonyolításában.”

A beregszászi főiskolán továbbra is a minőségi oktatásra összpontosítják a figyelmet, valamint az Ukrán Fegyveres Erők támogatására, akiknek köszönhetően lehetővé vált az oktatás zavartalan folytatása. Igyekeznek támogatni azon pedagógusokat és diákokat is, akiknek hozzátartozói részt vesznek az ország védelmében. A háború krízist váltott ki a munkaerőpiacon. A felsőoktatási intézményeknek küldetése az is, hogy elősegítsék a fiatalok itthon maradását. A beregszászi főiskolán már dolgoznak egy korszerű szakképzési központ létrehozásán, ahol a fiataloknak lehetőségük nyílik olyan szakmák elsajátítására, amelyek méltó életkörülményeket tudnak biztosítani az itthon maradáshoz, és egyúttal hasznosak lesznek a társadalom számára is az ország újjáépítése során.

TV21 Ungvár/ V. I.