Bemutatták Ungváron a Katakombaszolgálat Kárpátalján c. könyv ukrán változatát és a Romzsa Tódor c. filmet

2024 novemberében került sor a Katakombaszolgálat Kárpátalján – A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye a kommunista egyházüldözés időszakában című könyv bemutatójára, melyben Marosi István görögkatolikus áldozópap, egyháztörténész, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója a görögkatolikus egyház bátor lelkészeinek állít emléket. Mint ismeretes, amikor a szovjetek elfoglalták Kárpátalját, azonnal elkezdték a társadalmi rendszer átalakítását, 1944-től kezdődött az egyházüldözés is, ami leginkább a görögkatolikus egyházat érintette: működését betiltották, papjai nagy részét elhurcolták, bebörtönözték, kényszermunkára ítélték, vagy arra kényszerítették őket, hogy olvadjanak be a pravoszláv egyházba. Ám a kárpátaljai görögkatolikus egyház minden fenyegetettség ellenére megmaradt, mert sok pap és hívő megőrizve a hitet felvállalta a „katakombaszolgálatot”.

Most ukrán nyelven is megjelent a könyv. A kötet ünnepélyes bemutatójára szerdán Ungváron a Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémia termében került sor. Vaszil Pidhirszkij ismertette a kiadványt, melynek megjelenését Szász Jenő, a Nemzeti Stratégiai Kutatóintézet elnöke jelentős támogatással segítette, és az Alföldi Nyomda közreműködésével látott napvilágot.

Teodor Macapula, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke köszöntőjében kiemelte: hálás azért a hatalmas munkáért, amelyet Marosi István és Bokor Attila végzett a könyv és a Romzsa Tódor vértanú püspökről szóló film készítésekor.

– Egy kínai bölcsesség szerint sokkal többet mond egy kép, mint ezer szó. Ez a könyv sok fotót tartalmaz, amelyeken keresztül vizuálisan kapcsolatba kerülhetünk azzal a korral, és sokat meríthetünk belőle, amint a filmből is.

Fülöp Andrea, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja elmondta, a könyv- és filmbemutatót alapos előkészítő munkák előzték meg, majd segítő kezek karolták fel.

– Bokor Attila producer-filmrendező alkotása a XX. századi keresztényüldözés egyik legismertebb görögkatolikus mártírjának, a kárpátaljai Romzsa Tódor püspöknek az életét, vértanúságát mutatja be. Egy olyan emberét, aki nem akart hős lenni, csak hűséges a hitéhez, a közösségéhez, és akinek a története ma is fájón aktuális. Romzsa Tódor nem volt forradalmár, nem szervezett ellenállást, hitéhez való megingathatatlan ragaszkodás jellemezte. A hatalom szemében mégis veszélyessé vált – csendben vetettek véget életének. Története azonban túlélte a rendszereket, az ideológiákat. 54 évvel a halálát követően II. János Pál pápa boldoggá avatta őt. A mai rendezvény amellett, hogy tisztelgés a történelmi múlt előtt, felhívja figyelmünket a közös örökségünk megőrzésének fontosságára, és egyidejűleg rámutat arra is, hogy a belső fegyelem, a hit, a kitartás és a remény erejével felülkerekedhetünk a félelmeken, a borzalmakon. A jelen reményével, hogy mihamarabb elhallgatnak a fegyverek, és eljön a már oly régóta várt béke – zárta gondolatait a diplomata.

Marosi István, a katakombaszolgálatról szóló könyv szerzője megjegyezte: egyfajta ígéretének szeretett volna eleget tenni, s amikor a magyar kötet megjelent, tovább dolgoztak, hogy ukránul is megjelenhessen.

– Köszönöm, hogy sokan az ügy mellé álltak. Ez egyfajta egységesítést is jelent, hiszen egy témáról két különböző nyelven is tudunk már olvasni, ismereteket sugároz, segíti a hitünket és erősíti a jellemünket. A kötet megírásával eredetileg az volt a célunk, hogy az 1944 őszét követő időszak történetét összefoglaljuk egyháztörténeti szempontból. 126 olyan görögkatolikus pap volt, aki vagy hitvalló, vagy vértanú lett. 47 olyan pap volt, aki ellentmondott az állammal való együttműködésnek, de nem ítélték el, őket nevezzük hithűeknek. 129 pap volt, aki együttműködött az államrendszerrel, őket nevezték aposztatáknak, hitehagyóknak. 32 olyan papunk volt, aki nyugdíjba ment vagy szolgálaton kívül került valamilyen ok miatt. 81 papunknak, illetve papcsaládnak pedig emigrálnia kellett. Ha így nézzük ezt a 416 papot, látnunk kell, hogy nemcsak a 126 pap szenvedte meg az egyházüldözést, hanem gyakorlatilag minden pap és a családja. Ezenkívül 48 olyan pap volt, akiket a tiltott időszakban szenteltek fel, ők is hozzájárultak ahhoz, ahogy az egyházszervezet tovább tudjon élni. Az egyház nemcsak papokból áll, a kutatásban leírtuk, hogyan tartotta a papság a kapcsolatot a katakomba-időszakban a hívekkel – összegezte röviden Marosi atya a kiadvány lényegét, és köszönetet mondott mindenkinek, aki segített, köztük a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak, a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának, Bacskai József főkonzulnak személyesen.

Makláry Ákos görögkatolikus parókus, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke megjegyezte: mindig nagy öröm számára, ha Kárpátaljára látogathat, hiszen ilyenkor tágul a horizontja, és megtapasztalhatja azt, hogy mennyi minden összeköt bennünket.

– A bizánci rítusunk, a Munkácsi Egyházmegye mint anyaegyházmegye a Hajdúdorogi Metropóliának is rendkívül fontos. Ezenkívül összeköt minket a Máriapócsi Istenszülő, akinek ikonját itt is megtaláltam, illetve Boldog Romzsa Tódor püspök, aki hitünket mélyítő vértanú. A II. század végén Tertullianus teológus azt mondta, hogy a vértanúk vére a keresztények magvetése, az elmúlt 2000 évben megtapasztalták ennek az igazságát. Emléküket, életpéldájukat, Krisztus iránti szeretetüket nem feledhetjük, és ne feledjük! Tavaly novemberben Beregszászban együtt imádkoztunk Teodor püspök atyával, s azt kérte, hozzuk el a filmet Kárpátaljára. Ehhez most lélekemelő megtekintést kívánok.

A rendezvény második részében levetítették a Romzsa Tódorról szóló magyar filmet ukrán felirattal. Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósult alkotás 2025 első felében készült el. A film a püspök életének döntő pillanatait idézi fel egészen a tragikus mártírhalálig – egyszerre emlékezés, tanúságtétel és lelki megerősítés. A megtörtént eseményeket feldolgozó alkotás forgatókönyvét a rendező, Bokor Attila írta. Romzsa püspök a II. világháború után a szovjet nyomás ellenére sem tagadta meg a hitét, nem adta fel a pápának tett hűségesküjét, szembeszállt azzal az erővel, amivel kevesen merték felvenni a harcot. Ezért 1947-ben Sztálin és Hruscsov utasítására a KGB végül méreginjekcióval meggyilkoltatta.

Bokor Attila kiemelte: nagy megtiszteltetés, hogy itt lehet a bemutatón.

– A könnyeimmel küszködtem, amikor a székesegyházban voltam, ahol Romzsa Tódor helyeit láthattam, ahol élt, dolgozott, lépdelt. Szívmelengető, amit itt ma látok, hisz Romzsa Tódornak is ez volt a küldetése; a görögkatolikus egyház sokkal nagyobb összetartó erőt jelent, mint maga a nemzetiség. Azt szoktam mondani, hogy ezzel a filmmel az életemnek értelme van, de az ungvári vetítés feltette a pontot az i-re.

Az est végén a püspök köszönő okleveleket nyújtott át Marosi Istvánnak, Marosi Anitának, Bokor Attilának, Bacskai Józsefnek, Viktor Bohivnak, majd egy ének hangzott el Romzsa Tódor tiszteletére.

Rehó Viktória