Németországban szóba került a béke

Berlinben arról kezdtek beszélni minap, hogy fokozni kell a diplomáciai erőfeszítéseket az ukrajnai háború befejezése érdekében. Olaf Scholz szociáldemokrata német kancellár a ZDF-nek adott szeptember 8-i interjújában kijelentette, „most van itt az ideje, hogy megvitassuk a háborús helyzetből kivezető utat és a mielőbbi békét”. Szorgalmazta továbbá a következő békecsúcs megtartását és Oroszország részvételét azon – írja összeállításában a DW.

A kancellár szavait a konzervatív ellenzék és a szociáldemokraták koalíciós partnerei egyaránt bírálták. Jürgen Hardt, a Kereszténydemokrata Unió szövetségi képviselője a Berliner Zeitungnak nyilatkozva egyenesen úgy vélte, hogy Scholz nem is tehetne jobb szolgálatot Putyinnak.

Az ötletet, hogy Ukrajnát és Oroszországot vissza kell ültetni a tárgyalóasztalhoz, a szakértők kiszámíthatónak nevezték. A szociáldemokraták minapi megsemmisítő veresége a választásokon két keletnémet szövetségi tartományban, Szászországban és Türingiában jelentős hatással lehetett a kancellár retorikájára. Akárcsak a választások közeledte egy másik kelet-németországi szövetségi tartományban, Brandenburgban szeptember 22-én. Jelenleg ebben a tartományban Scholz párttársa, Dietmar Woidke a miniszterelnök.

Alex Yusupov politológus, a Friedrich Ebert Alapítvány orosz programjának vezetője úgy véli, hogy „Scholz ily módon támogatja Woidkét, és jelzi, Berlin is gondolkodik azon, hogy a háborút előbb, mint utóbb be kell fejezni, illetve tárgyalások útján is, és nem csak katonai eszközökkel.

Volodimir Feszenko ukrán politológus nem zárja ki, hogy Scholz így próbál bizonyos politikai egyensúlyt teremteni.

„Ráérzett a konjunktúrára. A béketárgyalások témáját most aktívan vitatják, és ezért, különösen a legutóbbi találkozója után Zelenszkijjel, Scholz is úgy döntött, hogy kifejti a véleményét” – mondta Feszenko, akinek meggyőződése, hogy a kancellár igyekszik alkalmazkodni a belpolitikai hangulatokhoz és megerősíteni pozícióját a jövő évi parlamenti választások előtt.

A minap Andrij Melnik, Ukrajna volt németországi nagykövete a Berliner Zeitungnak adott interjújában felszólította Scholzot, hogy „tanúsítson kreativitást, és használja Németország meglévő diplomáciai csatornáit annak kiderítésére, hasznosak lehetnek-e még a Putyinnal folytatott tárgyalások”.

De mit jelent ez a gyakorlatban? Yusupov megjegyzi, hogy Berlin nem szállíthat fegyvert Ukrajnának, és lehet egyidejűleg semleges közvetítő a tárgyalásokban.

„Németország minden befolyását elveszítette Oroszországra. A Kreml nem tekinti önálló szereplőnek Berlint” – hangsúlyozza a politológus.

Hozzátette: Németország kétségtelenül Kijev oldalán áll, ezért „Berlin biztosan nem fog kezdeményezni egy Minszk–3-at”.

A Kreml visszafogottan reagált a német kancellár szavaira a diplomáciai erőfeszítések fokozásáról. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szerint jelenleg nincsenek meg az előfeltételei az Oroszország és Ukrajna közötti békefolyamat megindulásának. Mint fogalmazott, számára hiányoznak a nyilatkozatok „az egész folyamatot vezénylő országtól, a kollektív Nyugatot vezető országtól”. A szóvivő nyilvánvalóan az Egyesült Államokra gondolt.

Denisz Smihal miniszterelnök szeptember 10-i sajtótájékoztatóján arról biztosított, hogy Kijev igyekszik bevonni Oroszország képviselőjét a következő békecsúcson való részvételbe annak érdekében, hogy „megakadályozza az Oroszországi Föderáció manipulációját, és minden résztvevőnek bemutassa annak képességét, illetve képtelenségét, hogy a békéről tárgyaljon”.

(ntk/dw.com)