Kezdeményezheti-e a szülői jogoktól való megfosztást a gyermek?

„Az ismerősöm lánya a bírósághoz fordult, hogy fosszák meg apját és anyját a szülői jogaiktól. Szerintem azt szeretné elérni, hogy a szülei ne szólhassanak bele a »magánéletébe«, ugyanis egy nálánál idősebb férfival él. Megteheti ezt egy gyerek?”

– A rövid válasz: bizonyos esetekben megteheti.

A Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) 165. cikkelye értelmében a gyermek is kezdeményezheti a bírósághoz benyújtott keresetében a szülői jogoktól való megfosztást, amennyiben betöltötte 14. életévét. Azonban a Cstk. 164. cikkelyének 1. pontja alapján az anya és az apa kizárólag az alábbi okokból fosztható meg a bíróság által szülői jogaiktól: 1. a szülők alapos ok nélkül nem vették magukhoz gyermeküket a szülészetről vagy más egészségügyi intézményből, és hat hónapon át nem tanúsítottak irányában szülői gondoskodást; 2. kibújnak a gyermek nevelésével kapcsolatos kötelezettségeik alól; 3. kegyetlenül bánnak a gyermekkel; 4. krónikus alkoholisták vagy kábítószerfüggők; 5. bármilyen módon kizsákmányolják a gyermeket, koldulásra és csavargásra kényszerítik; 6. jogerős ítélet született ellenük a gyermekkel szemben elkövetett szándékos bűncselekményért.

Mint látható, a törvény biztosítja a gyermek számára a lehetőséget, hogy szükség esetén akár a szüleivel szembemenve is jogai megvédését, érvényesítését kérje a bíróságtól, a törvény azonban csak rendkívüli esetekben teszi lehetővé a szülői jogoktól való megfosztást.

Ezenkívül az eljárás során a felperesnek (a gyermeknek) nem elég elpanaszolni a bíróság előtt, hogy szerinte mit tettek vagy nem tettek vele a szülei. Állításait bizonyítania kell. A bírákat ráadásul – a törvény szelleméből kiindulva – általában nemcsak az érdekli ilyenkor, hogy a szülők valóban elkövettek-e valamilyen konkrét mulasztást a gyermekükkel kapcsolatban, vagy sem. Az összképre kíváncsiak, illetve arra, mi szolgálja inkább a gyermek érdekeit: az, ha a szülőket megfosztják jogaiktól, vagy ha a gyermek nagykorúságáig a felügyeletük alatt marad. Nagyobb a valószínűsége tehát annak, hogy a bíró elutasítja a gyermek keresetét.

Számítani kell arra is, hogy a bíró be fogja vonni az eljárásba a gyámhatóságot. A gyámhatóság majd lefolytatja a maga vizsgálatát a családról, s annak eredményeit – javaslataival együtt – a bíróság elé tárja.

hk