Kalmár Ferenc: Áprily Lajos életművével feltette Brassót a magyar irodalom térképére

Áprily Lajos életművével feltette Brassót a magyar és az európai irodalom térképére, a költő megérdemelt egy szobrot szülővárosában – mondta az MTI-nek Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, aki a költő szobrának avatóján vett részt múlt szerdán az erdélyi városban.

A költő szobra az Áprily Lajos Főgimnáziumban kapott helyet, mely 1990-es újraindulásakor vette fel a városban született költő nevét. Kalmár Ferenc az MTI-nek elmondta, hogy a háromnemzetiségű városban mindegyik etnikumnak megvan a nagy szülöttje: a szászoknak Johannes Honterus humanista polihisztor, a románoknak Stefan Octavian Josif költő és a magyaroknak Áprily Lajos. A brassói születésű politikus közölte: az avatóünnepségen mondott beszédében különleges alkalomnak nevezte a szoborállítást. Hangsúlyozta: „a szobor a mozdulatlan érték a változó világban, mércévé válik”, magában hordozza a magyar kultúra egyediségét, gazdagságát. Beszédében a fejszobor készítőjére, Blaskó János Munkácsy Mihály-díjas szobrászra utalva közölte: az alkalomból két művészet előtt tisztelegnek, ünneplik a szoborba öntött költőt és az őt megformázó szobrászt, a múltat és a jelent.

Az avatóünnepséget pódiumbeszélgetés követte a szobrot készítő Blaskó János szobrászművésszel, az ünnepségen bemutatták a Grimasz diák-színjátszócsoport Áprily-versösszeállítását is.

Ferencz Irma iskolaigazgató az MTI-vel telefonon közölte: a bronzból készült fejszobrot az 1964-ben végzett véndiákok társasága és a Felfalusi Kovács Antal Egyesület állíttatta Ambrus Károly irányításával. Az alkotás az iskola folyosóján kapott helyet, költségeit adományokból és pályázati pénzből fedezték. Az igazgató szerint az iskola közösségének régi vágya, hogy szoborral tisztelegjen névadója előtt. Az Áprily-szobor identitáserősítő hatással lesz az iskola közösségére, lelki és morális támaszt nyújt a diákság és tanári kar számára.

A dél-erdélyi szórvány egyik fő központjának számító Brassóban a legutóbbi romániai népszámláláson a mintegy 237 ezer lakosból 10 942 vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

(MTI/külhonimagyarok.hu/Kárpátalja)