Exkluzív interjú Debreceni Kamilla Junior Prima díjas riporterrel
Debreceni Kamilla, a TV21 Ungvár és az M1 csapi tudósítója, a Junior Prima díj friss nyertese különleges utat járt be, amely során a kárpátaljai magyarság egyik meghatározó hangjává vált. Az exkluzív interjúban Kamilla beszél a televíziózás iránti szenvedélyéről, a családi háttérről és a közösség támogatásának fontosságáról, valamint a nehéz időszakokban végzett áldozatos munkájáról, amely a kárpátaljai magyar közösség megjelenítését szolgálja.
– Gratulálok a díjhoz, Kamilla! Hogyan élted meg a jelölésed és a díjátadó pillanatát? Mit szóltak a családtagjaid és kollégáid a sikeredhez?
– Nagyon meglepődtem, amikor egy hete értesültem a jelölésemről, majd hatalmas öröm töltött el. Külön köszönöm a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek a díjra való jelölést és a Hazajáró-csapat támogatását is. Bár már gondoltam erre a díjra, nem hittem volna, hogy valóban megkapom. Az ünnepi beszédemben is elmondtam, hogy édesapám és bátyám példája sokáig visszatartott ettől a pályától, hiszen úgy éreztem, hogy nem tudok felérni hozzájuk. Végül a férjemmel, Pujó Istvánnal találtunk rá erre az útra, és az eltelt öt év alatt rengeteg embertől tanultam, akik mind megerősítettek abban, hogy jó úton járok. A díj most olyan elismerés, amely számomra egy iránytű, és azt üzeni, hogy folytatnom kell a megkezdett munkát. Emellett hiszem, hogy ez az elismerés nemcsak rólam szól, hanem az egész kárpátaljai magyar sajtó erőfeszítéseiről, amit az elmúlt évek kihívásai alatt tettünk le az asztalra.
– Öt éve dolgozol a médiában. Mi a fő célod a munkáddal? Mi ad erőt, hogy hű maradj hozzá?
– A díjátadón hatan kaptuk meg a Junior Prima díjat, mindannyian más-más szakterületről. Mi, kárpátaljai újságírók viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy kizárólag egy területre fókuszáljunk; nekünk mindenhez értenünk kell valamelyest. A célom, hogy bemutassam a kárpátaljai magyarság mindennapjait, kultúráját és helyzetét nemcsak az anyaországnak, hanem az egész Kárpát-medencének. Amikor például filmfesztiválokon veszünk részt, ahonnan sokszor díjjal térünk haza, mindig örömmel hallom, hogy a magyarországi kollégák figyelemmel kísérik a munkánkat. Úgy érzem, mi, kárpátaljai újságírók a közösség krónikásai vagyunk, és fontos, hogy a világ tudjon rólunk.
– Ez egy kitartást igénylő feladat. Mi az, ami támogat téged ebben a munkában?
– A családom támogatása az első, ami mindig ösztönöz. Szerencsés vagyok, hogy ilyen háttérrel rendelkezem. A TV21 Ungvár csapata szintén erős támaszom, a kollégáimmal kiválóan együttműködünk. Szerencsémre Balla Béla személyében olyan munkatársat kaptam magam mellé, akitől nagyon sokat tanulhattam. Végül, de nem utolsósorban érzem, hogy a Jóisten is mellettem áll. Kárpátalján nincs közvetlen háborús konfliktus, de érezzük a front hatását. Mindezek ellenére ki kell tartanunk. Fontosnak tartom, hogy példát mutassunk, maradjunk, és tartsuk össze a közösséget azok számára is, akik külföldre kényszerültek.
– Hogyan látod a kárpátaljai magyar média jelenét és jövőjét, különösen a háború árnyékában?
– Fontos a kitartás és az elkötelezettség részünkről. Szeretettel csináljuk, és hálásak vagyunk az anyaország támogatásáért. Bízom abban, hogy a két ország közötti viszony további javulásával az ukrán törvények sem fognak minket korlátozni, és a magyarországi támogatás is megmarad, hiszen nélküle nehéz lenne boldogulnunk.
– Mesélj a díjátadóról! Hogyan élted meg az eseményt és a díj átvételét?
– A zsűritagok mind elismert médiaszemélyiségek, akiknek az értékelését meghallgatni különleges élmény volt. Vaszily Miklós, a TV2 elnöke mondta a laudációmat, és érdekes volt külső szemmel hallani magamról. Hosszú beszédet írtam, mert mindenkinek meg akartam köszönni a támogatást. Mivel ez a díj csak 30 éves korig adható, majdnem annyi idősen úgy érzem, méltóképpen zárom ezzel a húszas éveimet.
– Van-e olyan jövőbeli célod, amit szeretnél még elérni?
– Szívesen mélyíteném a tudásom a közösségimédia-menedzsment terén, és szeretném a TV21 Instagram-oldalát is fellendíteni. Úgy vélem, a rövid, frappáns hírek formátuma lehetőséget ad, hogy a fiatalabb korosztály is megismerhesse a híreket.
– Mit üzensz azoknak a fiataloknak, akik újságírói pályára készülnek?
– Több fiatalt is ismerek, akiknek megvan az adottságuk ehhez a szakmához, és örömmel foglalkoznék velük a jövőben. Szükség van rájuk, hiszen a fiatal újságírók száma kevés. Remélem, a háború után lesz lehetőségünk gyakornokokat fogadni, hogy átadhassuk nekik mindazt, amit megtanultunk. Ez a pálya lelkes, elkötelezett fiatalokat kíván, akik érdemesek arra, hogy a kárpátaljai magyar médiában dolgozzanak, és büszkén képviseljék a közösséget.
Simon Dávid