Valóban visszatér a lakosság a megszállt területekre?

Az utóbbi napokban-hetekben több ukrán hivatalos személy, politikus hozta szóba így vagy úgy, hogy az ukrán belső menekültek egy része visszatér az Oroszország által megszállt területekre. Hogy mennyien vannak ők és miért próbálnak hazatérni, arról megoszlanak a vélemények.

Érintette a témát például Olena Suljak, a Nép Szolgája párt elnöke, aki az eFelújítás programra elkülönített források krónikus hiányát panaszolta fel. Minap pedig Makszim Tkacsenko, a Nép Szolgája parlamenti képviselője az Ukrinformnak nyilatkozva kijelentette, hogy 150 ezer ember tért vissza a megszállt területekre, ezen belül csupán Mariupolba 70 ezren.

Irina Verescsuk, az Elnöki Hivatal vezetőjének illetékes helyettese felindultan cáfolta az emberek tömeges visszatérésére vonatkozó adatokat. Szerinte Tkacsenko hazudott. A honatya vissza is vonta szavait, mondván, ez „megalapozatlan és emocionális feltételezés” volt.

Ám Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének volt tanácsadója a Tkacsenkóéhoz hasonló számokat említett a Kyiv Postnak. Szerinte ennek egyik oka a belső menekültek 2000 hrivnyás juttatásának eltörlése lehet.

A BBC Ukrajina által megkérdezett Ligyija Kuzemszka szociológus elmondta, a szakemberek előtt ismert, hogy van egy bizonyos népességmozgás Oroszországba, a megszállt ukrán területekre és olyanok is vannak, akik távoznak onnan, ám pontos számuk nem ismert. Idén októberben az orosz hatóságok közölték, hogy a moszkvai Seremetyjevó repülőtéren keresztül 107 ezer ukrajnai lakos akart belépni Oroszországba, akik közül csak 83 ezer jutott be. Nem világos azonban, hogy ezek a számok milyen időszakra vonatkoznak. A szociológus arra is rámutatott, nincs mód ellenőrizni ezeknek az adatoknak a hitelességét.

Szerinte gyanítható, hogy ez az áramlás miért erősödhetett fel éppen most: 2023-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, melynek értelmében az orosz állampolgársággal nem rendelkezők okmányaikkal, ukrán útlevéllel csak 2024. december 31-ig élhetnek a megszállt területeken. Ezt követően tartózkodási engedélyt kell kérniük, ellenkező esetben bizonyos körülmények között kitoloncolhatják őket.

„Az ingatlanokra, autókra vonatkozó összes dokumentumot át kell vezetni az orosz nyilvántartásokba. Ha az emberek meg akarják tartani a tulajdonukat, akkor feltételezhetjük, hogy visszatérhetnek a megszállt területre útlevélért, eladhatják az ingatlanjukat és távozhatnak. Tudjuk, hogy az emberek visszatérnek Mariupolba, de ez nem tömeges jelenség, nem több százezer emberről van szó” – mondja a kutató.

Hasonlóan magyarázza a megszállt területekre visszatérők szándékait összeállításában a strana.today. A portál szerint az egyik fő motívum a vágy, hogy megerősítsék az ingatlanjaik tulajdonjogát az orosz törvények szerint, majd eladják azokat, és visszatérjenek Európába vagy Ukrajnába. Illetve, ha a ház megsemmisült, kártérítést kérjenek. De mindez lehetetlen az orosz állampolgárság megszerzése nélkül, amihez viszont be kell utazni az Oroszországi Föderáció területére. Ráadásul az orosz hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy elkobozzák az úgynevezett gazdátlan lakóhelyeket, amilyeneknek az orosz törvények szerint az át nem regisztrált ingatlanok is számítanak.

Ott vannak azután azok, akik az európai vagy ukrajnai letelepedés nehézségeivel szembesülve végleg vissza akarnak térni otthonukba. Vagy csak nagyon hiányzik a szülőföldjük. Emellett egyes menekültek, különösen azok, akiknek olyan szakmáik vannak, amelyek jelenleg keresetteknek számítanak az orosz munkaerőpiacon, és akik nem találtak megfelelő állást az EU-ban, szintén fontolgatják az Oroszországba költözés lehetőségét.

Egyszóval, írja a strana.today, valóban jó néhány ukrán menekültben merülhet fel, hogy különböző okokból Oroszországba vagy a megszállt területekre utazzék. Ám vágyuk egy óriási akadályba ütközik, amelyet maguk az oroszok hoztak létre: Moszkvában, a Seremetyjevói repülőtéren „szűrik” a beutazó ukrán állampolgárokat, s a szűrőn nem mindenki jut át. Aki pedig fennakadt, azt hosszú évekre kitilthatják Oroszországból. Sokakat a kitiltás kockázata tart vissza a hazatéréstől – mutat rá a portál.

A menekültek történeteiből, amelyeket a BBC Ukrajina ismertetett, szintén az tűnik ki, hogy vannak, akiket a honvágy, másokat az otthon hagyott vállalkozás, esetleg a nehéz életkörülmények, az áramkimaradásoktól, a hideg téltől való félelem bír rá a hazatérésre. Pavlo Liszjanszkij jogvédő, a Stratégiai Kutatások Intézetének igazgatója szerint azonban ezekre az emberekre nem várnak a megszállt területeken.

(ntk/strana.today/bbc.com)