Jókai Anna : Újesztendőre

Békés álmainkba ne csalódjunk soha

Oltalmazzon minket angyalok mosolya

Lelkünkben béke és szeretet virítson

Düh és gaz álnokság meg ne szomorítson

Ostoba szólamra ne hajoljon szívünk

Gazdagság kísérje minden vidám léptünk

Útjaink vigyenek igaz célunk felé

Jövendőnk munkája ne váljon keresztté

Éjszaka pompásan ragyogjon csillagod

Veled lehessek, amikor csak akarod

Egymásra találjon most minden kereső

Társával éljen minden egymást szerető

Közösen tegyük szebbé ezt a világot

Ízleljünk már most mennyei boldogságot

Váljon minden titkos, szép álmunk valóra

Áldott legyen minden együtt töltött óra

Nevetni tudjunk és őszintén örülni

Odvas idő fogát messze elkerülni

Keveset mondok végül, de szépet:

Kívánok Boldog Újévet!

Önmagához méltóan – vagy inkább méltatlanul – búcsúzott a 2024-es esztendő, az utolsó napján is dörögtek a fegyverek, aratott a halál. Gyilkos tűzijáték a keleti fronton, légicsapás a Szentföldön, polgárháborús állapotok Nyugat-Európában, de Magyarországon is áldozatokat követelt a különös szilveszter. A Sátán megülte újabb torát, miközben mi, emberek a reményt tápláltuk lelkünkben, ki a fényárban úszó fenyőfa előtt, ki többezredmagával, ki egyedül, ki gyertyafény mellett, mindannyian azért imádkoztunk és tesszük ma is: Legyen végre Béke! A béke az emberi élet alapja, nélküle nincs semmi, nincs semmi jó.

Az év eleje a bizakodás, a remény időszaka, amit már gyermekkoromban sem értettem. Nem szeretem a szilvesztert, az óévbúcsúztatót, hiszen egy újabb évvel öregebb lettem, egy újabb év elmúlt az életemből. Megértem, hogy a reményt ünnepeljük, de ha jobban belegondolunk, egy éjszaka folyamán nagy változások úgysem történnek. Mármint a pozitív irányban. Amikor az ember január 1-jén felkel és bekapcsolja a tv-t vagy a rádiót, már zúdulnak is rá a rossz hírek: emelkedett az infláció; általános áremelkedés; a havazás miatt késnek a vonatok; a tűzijáték miatt több ember meghalt, illetve megsérült; repülőgép-baleset a Távol-Keleten; előrehozott választásokat követel a nemzet bohóca; leállt a gázszállítás Európa felé; vesztett értékéből a nemzeti valuta; egymilliárd euró végleg elveszett az ország számára stb. Szóval, hosszú évek tapasztalata szerint, ez egy negatív időszak, legalább a mindenkori és mindenholi kormányok ne erre a napra tennék a lakosságot sújtó intézkedések bevezetését!

Mindez sajnos igaz, de nem akarom elvenni az olvasók kedvét az új esztendőtől, nem akarom az ördög ügyvédjének szerepét játszani. Fontos, hogy az emberek bízzanak a jövőben, ne csak várjuk a csodát, tegyünk is érte! Erőnkhöz és lehetőségünkhöz képest. Én most Jókai Anna Kossuth-nagydíjas író versét ajánlom az olvasók figyelmébe, hogy szavai táplálják a remény lángját minden emberben. Hozzon ez az év békét és jólétet Kárpátaljára, az országra, a nemzetre!

Elmúlt egy év, itt van egy másik, az ember most is a jobbra vágyik. Reménye felizzik a szépre, a jóra, vajon a kívánságokból mi válik valóra? Mit hoz a holnap, új nehézséget, vagy békesség boldogítja az emberiséget? Adja az Isten, hogy „Békés álmainkba ne csalódjunk soha // Oltalmazzon minket angyalok mosolya  // Lelkünkben béke és szeretet virítson…”!

Lengyel János