Egyháztörténeti konferencia az ungvári unió 380. évfordulója alkalmából

2026. április 22., 18:36 , 1310. szám

Az ungvári unió 380. évfordulója alkalmából szerveztek egyháztörténeti konferenciát az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium falai között április 21-én. A rendezvény célja az volt, hogy tudományos megközelítésben idézze fel az 1646-os esemény történeti jelentőségét, valamint annak hatását a térség vallási és társadalmi folyamataira, melyek által 380 évvel ezelőtt született meg a görögkatolikus egyház.

A Kárpát-medence északkeleti részén élő görögkatolikusok 380 éve egyesültek a katolikus egyházzal. Az 1646. április 24-én létrejött ungvári egyházi unióval megszületett görögkatolikus egyház ma is hordozza az esemény egyházi és kulturális örökségét. Az évszázadok folyamán szervezeti egységgé alakult keleti keresztények a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye által kapcsolódtak be a katolikus egyházba, ezáltal a görögkatolikusok meghatározó egyházszervezetté fejlődtek a Kárpátok gerincétől a Magyar Alföldig. A papság a szorosan vett egyházi feladatokon túlmenően társadalmi szerepet is vállalt az évszázadok folyamán, mellyel híveiket szolgálva segítették boldogulásukat. Az ungvári egyházi unió létrejötte teremtette meg további egyházmegyék, majd metropóliák kialakítását. Ezt a történelmi örökséget emlékkonferencia keretében idézték fel az Ortutay-központban.

A konferencia kezdetén Marosi István, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség lelkésze, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Majd Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynökének gondolatait hallhatták a résztvevők, aki aláhúzta: „Azok, akik bátrak voltak, a többiek félelme ellenére is vállalták a döntést. A félelem ugyan jelen volt, és sokakban ott motoszkált a kérdés, vajon megértik-e majd mindazt, ami történik, és nem torzul-e el az üzenet. 1646. április 24-ére megszületett az aláírás. Talán ők maguk is hasonló érzéseket éltek át: bizonytalanságot, belső vívódást, és a kérdést, hogyan tovább. Keresték a módját annak, miként tudják megtenni azt, amit helyesnek tartanak. Végül azonban láthatóvá vált, hogy az Úristen megoldotta a helyzetet. Az 1646-os események és az azokat megelőző időszak mind ennek a belső küzdelemnek a részei voltak. Az emberi élet korlátozott – tíz, húsz év vagy néhány évtized –, és Isten nem ígér gondtalan, problémamentes utat. Akkor sem ígérte, és ma sem ígéri. Mégis, amikor változás jön, az embernek ki kell állnia önmagáért és a meggyőződéséért. Abban a korban sem tettek keveset: megtették, amit lehetett, még ha a történelem alakulása sokszor nem is az emberi szándékok szerint formálódik. Az eseményeket később másképp vizsgálják, újraértelmezik, de mindez része annak a folyamatnak, amelyben Isten a maga rendje szerint vezeti az emberi történetet. Ez az örökség érték, amely őseink hosszú évszázadokon át tartó küzdelméből született. Olyan érték, amelyet ma is tisztelettel szemlélünk, és amelyben ott van a jövő reménye is: hogy Isten vezeti tovább ezt az utat.”

Ezt követően Béres Péter Pál, az Ungvári Romzsa Tódor Görögkatolikus Szeminárium rektora szólt a jelenlévőkhöz, majd Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök fejtette ki gondolatait. Az egyházi képviselők felszólalása után Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetője szólt a megjelentekhez: „Az ilyen tudományos konferenciák szerepe éppen abban áll, hogy ezeket a kérdéseket rendszerezetten vizsgálják és továbbgondolják. Örömmel látjuk, hogy a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye megerősödése folytatódik, és aktívan ápolja Kárpátalja soknemzetiségű történelmi örökségét. Ezt a munkát nagyra értékeljük, különösen a térség történelmi emlékezetének megőrzése szempontjából. Fontosnak tartom megerősíteni, hogy Magyarország a jövőben is támogatni kívánja ezt az építkezést és közösségmegtartó munkát. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Kárpátalja sokszínű vallási és kulturális életének meghatározó része, és jelentős szerepet tölt be nemcsak Ukrajnában, hanem európai szinten is. Számunkra, magyarok számára Kárpátalján különösen fontos a folyamatos párbeszéd és az együttműködés. Feladatunk, hogy erősítsük egymást ezekben a közösségekben. Ebben kiemelt szerepe van a Munkácsi Görögkatolikus Egyháznak is, amely történelmileg is szorosan kötődik a magyar közösséghez. Meggyőződésem, hogy a hit és az egyházi közösségek jelentős megtartó erőt képviselnek a nemzeti és kulturális identitás szempontjából is. Célunk, hogy a kárpátaljai közösségek szellemi és kulturális öröksége tovább erősödjön, és fennmaradjon a következő generációk számára is.”

A köszöntések után került sor a tudományos munkára. A konferencia előadásai több tudományterületet is érintettek, az egyháztörténettől a teológián át egészen az irodalom- és társadalomtörténetig. A konferencia előadásai az ungvári unió egyháztörténeti jelentőségét és európai összefüggéseit vizsgálták, különös tekintettel a magyarországi rekatolizáció folyamatára és az 1646-os döntés egyházi egységet érintő értelmezéseire. Több hozzászólás az unió teológiai és egyházkormányzati vonatkozásait, valamint a munkácsi egyházmegye kialakulásának kánonjogi és történeti jelentőségét elemezte, miközben a korszak társadalmi és politikai hátterére is kitért. A további előadások az ungvári unió hosszabb távú hatásait és egyházi-kulturális örökségét állították középpontba, beleértve a liturgikus hagyományok továbbélését és a 19. századi egyházi szervezeti törekvéseket. A felszólalások egy része a régió vallási és kulturális sokszínűségét tágabb perspektívában értelmezte, kitérve a román görögkatolikus közösségek kialakulására, a kárpátaljai rutén irodalmi hagyományokra, valamint II. Rákóczi Ferenc és a görögkatolikus egyház kapcsolatának forrásokra épülő vizsgálatára.

A konferencia részletes előadásai egyértelműen rámutattak arra, hogy az ungvári unió nem csupán egy 17. századi egyháztörténeti esemény, hanem máig ható örökség, amely alapvetően formálta Kárpátalja vallási, kulturális és identitásbeli viszonyait. A rendezvény egyben lehetőséget teremtett a különböző tudományos megközelítések párbeszédére, hozzájárulva a térség múltjának árnyaltabb megértéséhez.

Lőrinc Ingrid