A tbc még ma is szedi áldozatait

Ukrajnában minden évben február 24-től március 24-ig tart a tuberkulózis elleni harc hónapja, melynek során széles körben is igyekeznek felhívni a figyelmet erre a közel másfél évszázada ismert betegségre, amelyet az orvostudomány már többször is legyőzöttnek hitt, de még napjainkban is tömegével szedi áldozatait.

A gümőkór vagy tuberkulózis (tbc) olyan fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és amely leg­gyakrabban a tüdőt károsítja, azonban megtámadhatja a központi idegrendszert, illetve a nyirokrendszert és a vérkeringést is (de érintettek lehetnek a húgyutak, a csontok, az ízületek, sőt a bőr felülete is).

Történelem

1882. március 24-én jelentette be Robert Koch német orvos, mikrobiológus, hogy azonosította a tuberkulózis betegséget okozó baktériumot. A felfedezésért később orvostudományi Nobel-díjat kapott. 1982 óta (a felfedezés százéves évfordulójára) a WHO (Egészségügyi Világszervezet) március 24-ét a tbc elleni harc világnapjává nyilvánította. A betegség évente 1,5 millió ember halálát okozza, elsősorban a fejlődő országokban, de máshol is jelen van. Magyarországon a XX. század elején népbetegségnek számított (1901-ben a halálesetek 25%-át okozta), amiért akkoriban a „morbus hungaricus” kórnevet is kiérdemelte.

A tuberkulózis előfordulása és legfőbb terjedési okai

A betegség felfedezésének első száz évében a tbc elterjedéséért elsősorban a háborúkat, az éhínséget, a hajléktalanságot és az orvosi ellátás hiányát tették felelőssé, de a védőoltás és az antibiotikumok elterjedésével a kórt nagy hatékonysággal visszaszorították. Ugyanakkor sehol nem tudták teljesen legyőzni.

A tbc döntően cseppfertőzéssel terjed, a kórokozó a beteg ember légzőszerveiből köhögés, tüsszentés során kerül ki nagy mennyiségben a környezetébe.

Megelőzés

Az úgynevezett BCG-védőoltást (a tuberkulózis elleni vakcinát) még a szülészeten megkapják az újszülöttek, de a védettség közel sem tart életünk végéig. A gyerekeknél 6 hónapos korban, 10–11 évesen, majd 16–18 éves korban injekciós bőrpróbával (Mantoux-próba, köznyelven: pirkézés) mutatható ki a védettség megléte.

Tünetek

A legfőbb tünetek a 2–3 hétnél tovább tartó indokolatlan köhögés (ami véres köpettel is párosulhat), általános gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság. Figyelmeztető tünet lehet az éjszakai izzadás, súlyvesztés.

Rizikófaktorok

 A betegség sokkal nagyobb számban fordul elő a hajléktalanoknál, tartósan hideg levegőn tartózkodó, nem megfelelően öltözködő egyéneknél, az alkohol, dohányzás, drogfogyasztás mellett a stressz is a rizikófaktorok közé sorolható. Szomorú aktualitása is van a betegségnek, hiszen a negyedik éve tartó háborúban a nyirkos lövészárkokban tartós időt eltöltő katonák között is igen gyakori a tbc előfordulása.

De ugyancsak gyakrabban jelentkezhetnek a betegség tünetei az immunrendszer legyengülése esetén (AIDS-es, daganatos betegeknél, súlyos veseelégtelenségben szenvedőknél).

Diagnosztika

A régi, jól bevált tüdőszűrés még ma is a legfontosabb kivizsgálási módszernek számít, de egyre nagyobb jelentősége van az úgynevezett köpetvizsgálatnak (GeneXpert). Ez egy nagy pontosságú módszer: kimutatja a Koch-féle bacilusokban a genetikai kódot, amely alapján beazonosítható a betegség.

Fontos még, hogy a beteggel érintkezőket is alaposan vizsgáljuk ki (családtagok, közvetlen hozzátartozók, egy háztartásban élők)!

Kezelés

A gyógyszeres kezelés általában antibiotikumokkal és kemoterápiás szerekkel történik hosszú hónapok során. Sajnos egyre több az úgynevezett multirezisztens betegek száma, akiknél a hagyományos gyógyszerek beadása már nem éri el a megfelelő hatást, így számukra szélesebb spektrumú szerek alkalmazása szükségeltetik, amelyek gyakran komolyabb mellékhatásokat is kiválthatnak.

A betegség előfordulása

Amíg 2024 során 45 új beteget diagnosztizáltak a Beregszászi járásban, addig 2025 első két hónapjában már 17-en betegedtek meg tbc-ben. 2024 végén összesen 78 tbc-s beteget tartottak nyilván. Megyei adatokkal nem rendelkezünk, de kárpátaljai viszonylatban is nagyjából hasonlóan enyhe növekedési tendencia tapasztalható.

Összefoglalás

Ha valamire, de a tuberkulózis kialakulására különösen érvényes a megállapítás: a betegséget könnyebb megelőzni, mint gyógyítani.

Ha a fent említett tüneteket észleljük, forduljunk a családorvoshoz, aki elvégzi a legszükségesebb vizsgálatokat: anamnézis felvétele, egyszerű fonendoszkópos vizsgálat, tüdőszűrés, köpetvizsgálat, általános vérkép. Az időben feltárt betegség nagyon jó eséllyel gyógyítható.

Sajtó alá rendezte:

Jakab Lajos badalói családorvos és Ljudmila Benyovszka, a Beregszászi Járási Tüdőgondozó szakorvosa