Itt az idő! – táncszínházi előadás Beregszászban

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a Rákóczi Napok keretén belül idén is színes programsorozattal várta az érdeklődőket. Március 25-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban a Kárpátalja Táncegyüttes Beregszászban is bemutatta az „Itt az idő!” című alkalmi ünnepi műsorát.

Az esemény megnyitóján Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke köszöntötte a megjelenteket kiemelve: a mai este egyben egy történelmi pillanat, hiszen előttünk Kárpátalja immáron hivatalosan is bejegyzett hivatásos magyar felnőtt néptáncegyüttese. Mint fogalmazott, hosszú út vezetett a Tiszapéterfalvai Népzene, Néptánc és Kézműves-táborokból, a Pál István Szalonna és a főiskola által szervezett mesterképzéseken át, hogy immáron nemcsak nemzeti színháza van a kárpátaljai magyarságnak, de nemzeti táncegyüttese is. Az elnök asszony biztatta a megjelentek, hogy mint közösség és közönség tegyenek meg mindent azért, hogy az együttes fennmaradjon, vegyék meg a jegyeiket, járjanak el az előadásaikra, hiszen elsősorban a kárpátaljai magyar közösség tudja fenntartani őket azzal, hogy jelen van, érdeklődik az előadásaik, munkájuk iránt. „Kívánom az együttesnek, hogy ebből a magból kivirágozzék, nagy fává váljon” – jegyezte meg. Biztató szavait Rákóczi gondolataival zárta: „Isten az igaz ügyet nem hagyja el.”

A köszöntőgondolatokat követően bemutatásra került az Itt az idő! táncszínházi előadás, melyben a Kárpát-medence tájegységeinek ‒ Felcsík, Gömör, Kalotaszeg, Tyukod és Nagydobrony ‒ táncai elevenednek meg az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc egy-két jelentősebb momentumával egybefonva. A műsornak a reformkor szellemisége ad egyfajta keretet, mely által a magyar öntudatra ébredés, a szabadság és függetlenség iránti vágy szelleme nyilvánul meg táncban, énekben és zenében. A 19. században a katonai sorozás (a „verbuválás”) alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunktánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé, mely a paraszti kultúrában is meghonosulva szintén elterjedtté vált többféle tájegységbe beépülve, ami az előadásban többször felsejlik. A műsorban a páros táncok és a csárdás különböző tájegységek által szintén jelképes gerincét alkotják az előadásnak. A táncszínházi előadást színesíti Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínészének, és Balogh Marianna, a Sodró zenekar szólistájának prózai előadása, mely a kort megidézve vetít elő egy-egy gondolatot a 19. és a 20. század nagy költő egyéniségeinek tollaiból.

A közel egyórás ünnepi műsorban közreműködik a Sodró zenekar és a Beregszászi Rezeda Folkműhely néptáncegyüttese. Az előadás során látható koreográfiákat Antal Roland, Antal Dóra, Kiss Balázs, Farkas Fanni, Orosz Péter, Váradi Enikő készítették. Az előadást Váradi Enikő, a Kárpátalja Táncegyüttes igazgatója állította össze és alkalmazta színpadra.  Kérdésünkre elmondta: „Nagy előrelépést jelent, hogy ebben a nehéz háborús helyzetben forráshiány és székház nélkül mégis sikerült egy közel egyórás táncszínházi előadást létrehozni, s mindezt úgy, hogy nem teljes a létszám, hiszen kettészakadtunk a háború óta. Mégis azt gondolom, hogy az, hogy ma már hivatalos táncegyüttessel rendelkezünk, ez arról is tanúskodik, hogy a kárpátaljai magyar közösség a rombolás helyett a nehéz időkben az építésre, a közösségek megtartására összpontosít, és ez nincs másként a művészi világban sem. Természetesen hála és köszönet a Rákóczi-főiskola vezetőségének, akiknek segítségével sikerült a hivatalos eljárást és dokumentációt véghez vinni és eljutni odáig, hogy hivatalosan is létrejött a Kárpátalja Táncegyüttes. Azonban még rengeteg a feladat a jövőre nézve az együttes megtartását és fenntartását illetően. Ettől függetlenül mindez hatalmas előrelépés a Kárpátalja Táncegyüttes történetében és a kárpátaljai magyar népművészetben. Bízunk benne, hogy a jövőben sikerül majd forrást találni a fenntartáshoz és a bővüléshez. Az pedig külön nagy megtiszteltetés, hogy az előadást ilyen érdeklődés övezi. Azt hiszem, a sok nehézség után mindez a táncosokat is megerősítette abban, hogy szükséges és érdemes folytatni – fogalmazott Váradi Enikő.

Az előadást a közönség állva, hosszan tartó vastapssal fogadta, s többször is ráadásért „kiabáltak”, így a tánckar több ízben is ráadással köszönte meg a hatalmas tapsot és elismerést.

Az előadás létrejötte a Csoóri Sándor Programnak köszönhetően valósult meg. A beregszászi előadás a Rákóczi-főiskola megrendelésére jött létre meg. A műsornak helyszínt a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház biztosított.

Kőváry