Új program a Beregszászi Horváth Anna Gimnáziumban: szakkörök a matematikai, nyelvi és kézműves fejlődésért

A háború okozta elvándorlás következtében Kárpátalja oktatási intézményei egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe a csökkenő diáklétszám miatt. Nincs ez másképp a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium esetében sem, ahol a 2025/2026-os tanévtől új délutáni foglalkozásokat indítanak, hogy vonzóbbá tegyék az iskolát a szülők és a gyermekek számára. Az új programról Tóth Edit, az intézmény igazgatónője számolt be lapunknak.

„Az utóbbi időben kialakult helyzet a mi iskolánkat is kihívások elé állította. Most leginkább a gyermeklétszám csökkenésével küzdünk. „A következő tanévet új programokkal indítjuk, amelyek célja a diákok készségeinek, nyelvtudásának és képességeinek fejlesztése. Bízunk benne, hogy ezek az innovatív kezdeményezések felkeltik a szülők érdeklődését és hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekeik számára minket válasszanak” – fogalmazott az iskola igazgatója.

A program egyelőre az első és az ötödik osztályosok számára indul el, és három fő területre összpontosít. Az első a nyelvi fejlesztés, amely angol és ukrán nyelvű foglalkozásokat tartalmaz. A második a matematika–logika irány, amely játékos formában fejleszti a logikai gondolkodást. A harmadik a kézműves-foglalkozás, mely azért fontos, mert fejleszti a gyerekek finommotorikáját, emellett lehetőséget ad arra, hogy játékos formában ismerkedjenek meg a népi hagyományokkal és különféle népi játékokkal.

„A nyelvek terén elsősorban a beszédkészség fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Az ukrán nyelv esetében az iskolai tananyag sokszor feltételezi, hogy a gyerekek már bizonyos szintű nyelvtudással rendelkeznek, ami sajnos nem mindig igaz. Ezért a délutáni foglalkozások játékos formában, kis csoportokban zajlanak majd, hogy a diákok gátlások nélkül merjenek megszólalni ukránul” – magyarázta az igazgatónő. Az angol nyelv esetében az óraszám növelésével próbálunk javítani a helyzeten, hiszen a jelenlegi heti egy óra az első osztályban nagyon kevés egy idegen nyelv megfelelő szintű elsajátításához.

A matematika–logika területen a japán eredetű szorobán eszközzel ismertetik meg a gyerekeket, amely segíti a tanulók matematikai és számolási képességeinek fejlődését, a logikus gondolkodás kialakítását, valamint fejleszti a gyors és pontos fejben számolást. „A mai gyerekek gyakran használnak számológépet a feladatok megoldásához, ezért gyakran már az egyszerűbb műveleteket sem tudják fejben elvégezni. A szorobán ebben jelent majd segítséget” – tette hozzá az igazgatónő. Kiemelte, hogy a módszer segítségével kreatív módon tanítható a számolás és a mértékváltás. Emellett leköti a gyermekek figyelmét, javítja a koncentrációt, valamint precizitásra és pontosságra neveli őket.

A kézműves-foglalkozások nemcsak a kreativitás kibontakoztatását szolgálnák, hanem a magyar kultúra hagyományainak megőrzését is. A diákok olyan tevékenységekben vehetnek majd részt, amelyek fejlesztik a kézügyességet, a finommotorikát, a képzelőerőt és a gondolkodást, ezáltal közvetve erősítik a tanulási képességeiket is. Sok gyermek számára ezek a foglalkozások jó alkalmakat jelentenek arra, hogy manuális készségeiket tudatosan fejlesszék.

A délutáni foglalkozások heti beosztás szerint zajlanak majd: két alkalom ukrán, két angol, két matematika és egy alkalom kézműves-foglalkozás formájában. A szakkörökön való részvétel nem kötelező, de az iskola bízik abban, hogy az ingyenes és színvonalas foglalkozások sok gyereket motiválnak majd a részvételre. A programot a későbbiekben nemcsak az iskolai órák után, hanem a tanítási időn belül is integrálni szeretnék, hogy a gyerekek ne szenvedjenek a túlzott terheléstől. „Ezzel szeretnénk több gyereket bevonzani az iskolába, miközben olyan készségeket fejlesztünk, amelyek hasznosak lesznek a számukra” ‒ tette hozzá Tóth Edit.

Az új programok megvalósítását és a szükséges taneszközök beszerzését a Nemzetstratégiai Kutatóintézet biztosítja. Ha a kezdeményezés sikeresnek bizonyul, a jövőben további évfolyamokra is kiterjesztenék.

KV