Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Tudományos Vitadélutánt

Május 15-én nyolcadik alkalommal szervezte meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány a Tudományos Vitadélutánt, amely ezúttal is a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia előeseményeként valósult meg. A rendezvénynek a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának központi olvasóterme adott otthont. A tudományos tanácskozás célja, hogy fórumot biztosítson a fiatal kutatók számára, ahol tapasztalt tudósoktól tanulhatnak, inspirálódhatnak és mélyebb rálátást nyerhetnek az aktuális tudományos és társadalmi kérdésekre.

A rendezvény aktualitását több idei évforduló is erősítette: 200 éve alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia, ugyanebben az évben született Jókai Mór, valamint 80 éve ért véget a második világháború. A program ezekhez az évfordulókhoz kapcsolódva kínált mélyebb betekintést a magyar tudomány és kultúra múltjába és jelenébe.

A megnyitón Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója hangsúlyozta: az esemény nemcsak a tudományos utánpótlás erősítését szolgálja, hanem hidat képez a fiatalok és a már fokozattal rendelkező, tapasztalt kutatók között. Mint mondta: „Nagy öröm számunkra, hogy már nyolcadik éve valósítjuk meg a Tudományos Vitadélutánt […], ahol meghallgathatjátok azokat az előadókat, akik már fokozatot szereztek, óriási szakmai tapasztalat van mögöttük […], és meghallgathatjátok azt, hogy ők hogyan is látják a világban zajló tudományos és társadalmi változásokat.”

Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja köszöntő szavaiban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudomány olyan közös nyelv, amely képes összekötni kultúrákat és nemzeteket: „A tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások megoldásában fogódzót jelent” – fogalmazott, hozzátéve: „A magyar tudós különleges bölcsőben születik. Örökül kapja az egyedülálló magyar nyelvet, az abból adódó egyedi gondolkodásmódot.”

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora az olvasásra és mások gondolatainak meghallgatására bátorította a hallgatókat. „Én arra biztatnám a fiatalokat, hogy mielőtt írnak, mielőtt előadnak, azelőtt olvassanak” – hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy a tudományos fejlődés alapja a nyitottság és az együttgondolkodás.

A vitadélután előadói között neves egyetemi tanárok és akadémikusok kaptak helyet. Bank Barbara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Tanszékének docense a diktatúra időszakának tudósait mutatta be előadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia célját – a nemzet műveltségének gyarapítását – az 1940-es, 1950-es évek politikai beavatkozásai súlyosan torzították.

Kelemen Oguz, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézetének intézetvezetője előadásában Széchenyit és a mentális egészség kérdéseit elemezte. Kocsis Károly Széchenyi-díjas akadémikus, geográfus, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTA MTK EB) elnöke online bejelentkezésében a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetének jelentőségét taglalta, míg Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalom és Nyelvészet Intézet intézetvezetője, a Klasszikus Magyar Irodalmi Tanszékének vezetője Jókai Mór korának kulturális térképét vizsgálta, a tömegkultúra és az elit irodalom viszonyára fókuszálva. Végül Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, a HTDK program szakmai vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának professzora a tudományos diákköri mozgalom 70 éves múltját és jövőbeli lehetőségeit ismertette.

A tartalmas előadások után kérdések és hozzászólások során alakult ki szakmai diskurzus, amely igazolta a vitadélután célját: párbeszédet teremteni a különböző tudományterületek képviselői és az érdeklődő fiatalok között.

A program kulturális műsorral folytatódott, amely szintén a tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta. Fellépett a somogyi népdalokat játszó Rezeda citeraegyüttes, Klárikova Zsófia korondi táncokat adott elő, Seres Leila és Dankai Nikoletta pedig Bizet Galop című négykezesét játszották el. A Beregszászi Harmonikások viski csárdásokat, míg Bíró Ágnes és Barna Szvetlána magyar népdalfeldolgozásokat adtak elő. A fellépők többsége a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány programjaiban nevelkedett, és már komoly eredményeket értek el, többen közülük a Virtuózok műsorban is szerepeltek.

Az est vacsorával egybekötött borkóstolóval, majd kötetlen beszélgetéssel zárult, amely lehetőséget adott a résztvevők közötti személyesebb kapcsolatteremtésre.

A vitadélután jól megalapozta a másnapi TDK-konferenciát, és megmutatta, hogy Kárpátalján sok tehetséges fiatal van – mind a tudomány, mind a művészet terén.    

K. V.