A zöldbab kártevői

Az utóbbi időben a magyarlakta településeken a zöldbab nagybani termesz­tése hanyatlóban van. A gazdasszonyok kertjében viszont szinte minden háztartásban megtalálható vidékünkön a saját fogyasztásra termesztett zöldbab. A többi zöldségféléhez hasonlóan a zöldbabnak is elég sok kártevője van, ami a termesztés során (a nyár folyamán) igen nagy problémát okozhat. Alábbi írásunkban a bab kártevőiről lesz szó, és arról, hogyan védekezzünk ellenük.

Fekete répalevéltetű

Amennyiben megvizsgálva növényeinket feltűnik, hogy hangyák vándorolnak rajtuk, nagy valószínűséggel számolhatunk a levéltetvek jelenlétével is. Ugyanis a hangyát a levéltetű által kiválasztott mézharmat vonzza a növényre. A levéltetvek kártétele kétféle lehet: részben közvetlen kár, amely a növények szívogatásából adódik, részben közvetett, a tetvek által terjesztett vírusos betegségek következményeként.

A fekete répalevéltetű a levélen és a fiatal hajtáson szívogat, a szívogatás hatására a növény rendellenesen növekszik, a levelek eltorzulnak. A tetvek mézharmatot ürítenek, melyen megtelepszik a korompenész, ami viszont csökkenti a levelek asszimilációs felületét. A legnagyobb kárt azonban a vírusos betegségek terjesztésével okozza a fekete répalevéltetű.

Védekezés. A levéltetvek megjelenésekor a vegyi védekezésre pl. a Pirimor, Decis, Mospilan permetszerek alkalmasak.

Közönséges takácsatka

A meleg idő beköszöntével már a közönséges takácsatka is megjelenhet a növényállományban, mely a leveleken kívül a hüvelyeket is szívogatja. Az idősebb, alsó leveleken jelenik meg először. Kártétele következményeként a levelek színén klorofillelhalás figyelhető meg, míg a fonákon a takácsatkák szövedék védelmében szívogatják a leveleket. A megtámadott levelek, hüvelyek gyakran rend­ellenes alakváltozást mutatnak.

Védekezés. A bab alsó leveleinek átvizsgálásával tetten érhetjük a takácsatkák megjelenését, nyomon követhetjük terjedésüket. A kártevő elszaporodásának kezdeti szakaszában atkaölő szerekkel védekezzünk, de úgy, hogy a permetlevet az atkák tartózkodási helyére, a levélfonákra juttatjuk ki. Permetezésre a Nissorun + Vertimec kombinációt lehet javasolni.

Fésűslábú viráglégy

A zöldségfélék közül a babon, a borsón, a káposztaféléken és a vöröshagymán inkább szabadföldön gyakori kártevő. Az első nemzedék imágói április–májusban, a másodiké június–júliusban, a harmadiké szeptemberben rajzanak. Tojásaikat a talajra vagy a kelő növényre rakják. A lárvák befúrják magukat a gyökérbe vagy a szik alatti szárba. A károsított fiatal növények fejlődése leáll, végül elpusztulnak.

Védekezés. Vetésforgó alkalmazásával és a legyek tömeges megjelenésekor végzett permetezésekkel védekezhetünk. Állománypermetezésre a deltametrin hatóanyagú szerek alkalmasak, pl. a Decis.

Gyapottok-bagolylepke

A babot a bagolylepkék is károsítják. Közülük a gyapottok-bagolylepke a növény legjelentősebb kártevője. Az első nemzedék már május második felében megjelenik. Lárvája megrágja a zöld hüvelyeket, sőt a fiatal hernyó behúzódik a hüvelybe. Kártételével eladhatatlanná teszi a termést. A védekezést nehezíti, hogy a lárva élete egy részét a termésben tölti, valamint hogy a kártétel a zöldbab betakarítását megelőző időszakra esik, a lombozat pedig takarja a hüvelyeket.

Védekezés. A kezeléseket a lárvák megjelenéséhez kell időzíteni. A fiatal lárvák ellen addig tudunk hatékonyan védekezni, míg be nem hatolnak a termésbe. Állománypermetezésre pl. a Decis, illetve a cipermetrin hatóanyagú szerek alkalmasak.

Gyakori hibák a kártevők elleni védekezésben

A gazdák nagyon sokszor elkövetik azt a hibát, hogy nem a megfelelő módon juttatják ki a permetszert. Például a takácsatkák először a növény legalsó levelein jelennek meg, így nem elég felülről lepermetezni az állományt, hanem igyekezni kell a permetlét a növény idősebb leveleire kijuttatni, ott is a levélfonákra. Futóbab esetében állománypermetezéskor szintén figyelni kell a permetszernek a levélfonákra történő kijuttatására.

További hiba a nem megfelelő mennyiségű permetlével és permetszerrel való védekezés. Igyekezzünk odafigyelni arra, hogy a lombfelület növekedésével arányosan növeljük a permetlé mennyiségét az előírt töménység megtartásával.

Tihor-Sárközi Mónika,

az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa