Csornyij Dávid: Hit

Nem jó helyen lakik a szíve. Ezt állítja.

Ez a test gyorsan elhasználódott,

beteges, állandóan hidegek a végtagok.

Magában beszél,

háborog, végtelent szorongat.

Az Úrhoz könyörög,

de Isten asztalán fröccs az ima,

és ő nem alkoholista.

A füst utat tör magának a porfelhőben,

kutatja a neki szánt új ösvényeket,

hány maratont kell még futni?

Vézna válla kihúzza magát, hadakozik.

A hússal van a baj,

végtelen vita a tudattal,

teli torokkal téved,

közben jéggé lesz a lélek.

Pedig,

ha láttál lelket,

tudhatod,

amikor boldog,

mind az öt csóvája

pislángmód táncol,

melegíti a kezed.

Endorfinhiány,

az idegrendszer időben kapcsol,

összeomlik,

a test lehűl, Ő ennek örül,

mindig is kíváncsi volt,

meddig lát az,

aki nyitott szemekkel felejti

utolsó tekintetét a plafonon.

Az idei Ünnepi Könyvhét nyitónapján Budapesten, a Vörösmarty téren felállított nagyszínpadhoz siettem, hogy meghallgassam az ünnepélyes megnyitót. Ismerős arcot fedeztem fel a széksorok mellett: Csornyij Dávid volt az, a beregszászi költő. Az első kárpátaljai irodalmár, akivel a téren találkoztam. Dolgozott. A jól ismert kamera és a háromlábú állvány volt előtte. Dávid az Irodalmi Jelen munkatársa, a lapnak készített tudósításokat. Még emlékszem arra a fiatal srácra, akivel sok éve interjút készítettem Beregszászban. Azóta Dávid ismert irodalmár lett, egy komoly kulturális folyóiratnál dolgozik.

A költő, történész, „demotivációs tréner” 1991-ben született Beregszászban. 2016-ban történelemtanári diplomát szerzett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Később elvégezte a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskoláját. Sikeresen elvégezte a KMTG Előretolt Helyőrség Íróakadémiát. 2015 januárjától csatlakozott a Kovács Vilmos Irodalmi Társasághoz (KVIT), néhány éve kilépett. Első versei az Együtt című kulturális folyóiratban jelentek meg, azóta rendszeresen publikál a vezető magyarországi irodalmi kiadványokban. 2020-ban jelent meg A jelzőlámpák diktatúrája című verseskötete. 2023-ban az Irodalmi Jelen folyóirat szerkesztősége Debüt díjjal tüntette ki.

Kopriva Nikolett írta róla: „Csornyij Dávid szabadversei kijelentéseiket, megszólalásmódjukat tekintve nihilista hangvételűek. Úgy érezhetjük, nem igazán veszi komolyan a létnek nevezett jelenséget – magát sem különösebben, miközben nagyon is komoly témákkal, motívumokkal dolgozik.”

A Hit című versét az Irodalmi Jelen oldalán találtam meg. Kedves Olvasók, ajánlom figyelmükbe Csornyij Dávid verseit!

Lengyel János