A tripsz kártétele a zöldségnövényeken másodvetésben

Július közepére szinte minden gazda, aki a másodvetés mellett döntött, elültette a fóliasátrakban a paradicsomot vagy az uborkát. Az egyik legnagyobb probléma már az ültetést követően (vagy még a palántanevelőben) a kártevők megjelenése a növényeken ebben a nyári meleg időszakban. A kártevők közül a tripsz egyike azoknak a rovaroknak, melyek igen nagy gondot tudnak okozni a termelő számára. Alábbi írásunkban a tripszek életmódjáról, kártételéről és a védekezés lehetőségeiről olvashatnak.

A tripszek életmódja

A tripszek apró (1-2 mm-es testméretű), szabad szemmel alig látható, főként gyors mozgásukról felismerhető, szúró-szívó szájszervű rovarok. Színük sárga vagy barnássárga. Soknemzedékű, rejtett életmódot folytató állatok, amelyek a növényházakban folyamatosan szaporodnak. Évente kb. 8-10 nemzedékük is kifejlődhet. A nőstény a tojásait a virág vagy a levél bőrszövetébe süllyeszti. Négy lárvastádium ismert, ebből az utolsó kettőt a talajban, táplálkozás nélkül töltik, majd a kifejlett egyedek ismételten károsítanak.

Kártétel

A tripszek szívogatása nyomán a leveleken apró, ezüstös foltok jelennek meg. Tartós kártételük esetén a levelek színe ezüstösen csillogóvá, szürkésfehérré változik, majd sárgulni kezdenek, végül pedig elszáradnak. A növények fejlődése visszamarad, termőképességük csökken. A paradicsombogyó felületén hálózatos hegesedés alakul ki. A hegek a kocsány környékén a leggyakoribbak, súlyos fertőzés esetén az egész termésre kiterjednek, olyan látványt nyújtanak, mintha aranyporral lenne behintve a bogyó. Így a termés veszít piaci értékéből, szinte eladhatatlanná válik. Az utóbbi években több helyen okozott problémát a paradicsom-bronzfoltosságvírus (TSWV), mely vírus közvetítője a tripsz. Ennek következtében tripszfertőzés esetén (a vírusnak nem ellenálló fajtáknál) előfordulhat, hogy megjelenik a betegség, mely a zöld növényi részeket és a bogyót is tönkreteszi. A vírusfertőzés következtében a paradicsom ízetlenné válik.

Védekezés

A védekezésnek mindenképp a megelőzésen kell alapulnia. Több teendőnk is van ezen a téren: két kultúra között (vagyis a tavaszi szezon után, mielőtt kiültetnénk az új növényeket) a fóliasátrak talajának fertőtlenítésével elpusztíthatjuk a talajban élő egyedeket, valamint a fóliasátor légterének kezelésével a felszínen lévőket. Ezenkívül folyamatosan gyommentesen tartva a fóliasátor környékét elejét vehetjük a tripszek tömeges bevándorlásának. A tripszek rajzásának megfigyelésére jól bevált a kék és sárga ragacsos fogólapok használata, amelyeket a fóliasátor ajtaja, illetve a szellőztetők közelébe helyezünk ki. A tripszek elleni kémiai védekezés igen nehéz feladat, elsősorban azért, mert rejtett életmódot folytatnak. Emiatt a kontakt szerekkel történő permetezés szinte teljesen eredménytelen. A teljes populációnak csak kis részét sikerülhet ily módon kiirtani, amivel bizony semmivel sem vagyunk előrébb a védekezést tekintve. Igazán jó hatást a felszívódó permetszerek alkalmazásával érhetünk el, de csak abban az esetben, ha a kezeléseket ismétlődő jelleggel alkalmazzuk. Vagyis nem elég az egyszeri védekezés, hanem kb. 3-5 naponta meg kell ismételnünk. Vegyszeres védekezéshez pl. az acetamiprid (Mospilan), az abamektin (Vertimec Pro), a spinosad (Spintor, Laser) hatóanyagú készítmények alkalmazhatók. Több gazda is sikerrel vetette be a Lannate rovarölő szert e kártevők irtására. Azonban ügyeljünk a permetszerek megbízható forrásból történő beszerzésére, valamint a helyes töménység mellett az előírt dózis (lémennyiség) betartására. Kifejlett állományra áranként (100 négyzetméterenként) legalább 10 liter permetlét kell kijuttatni. Növeli a védekezés eredményességét, ha a lombozaton található egyedek mellett a talajban lévőket is megpróbáljuk irtani, ugyanis az életciklusuk bizonyos szakaszaiban a talajba húzódnak le bebábozódni.

Tihor-Sárközi Mónika,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa