Tiszacsomán emlékezett a kárpátaljai magyarság augusztus 20-ra

Államalapító Szent István királyunkra és a magyar államiság több mint ezeréves történetére emlékeztek augusztus 20-án Tiszacsomán, a Honfoglalási Emlékparkban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében. A helyszín azért is szimbolikus, mert Tiszcsomán a régészeti leletek alapján egy honfoglalás kori magyar temető és település maradványait tárták fel.

Az ünnepség templombúcsúval kezdődött, majd az emlékpark területén folytatódott. A megjelentek köszöntése után az állami és a nemzeti himnusz eléneklése következett. Elsőként Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke szólt a résztvevőkhöz, majd Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja mondta el ünnepi beszédét, melyben kifejezte: „Minden történelmi próbatételt túléltünk, mert megvolt hozzá az erőnk, az utunk, és soha nem szégyelltük a kemény munkát. Ez az az erő, ez az a hit és a kemény munka, amely elhozta végül szabadságunkat is. Talpon maradni, magunk ura lenni, és eközben ízig-vérig európainak maradni – soha nem ölünkbe hullott ajándék volt itt a Kárpát-medencében. Különleges helyzet Kárpátalján államalapító Szent István királyunkra emlékezni és művét ünnepelni.” 

A konzult követően Sin József, a KMKSZ alelnöke mondott beszédet: „Innen üzenjük a nagyvilágnak, hogy mi – kárpátaljai magyarok – vagyunk, akik voltunk, és leszünk, akik vagyunk. Az itt lévő ezeréves sírok mellől mondhatjuk el, hogy a magyar nép történetének bizonyítottan a legfontosabb döntését hozta meg, amikor Szent István királyunk vezetésével a magyarok felvették a kereszténységet és államot alapítottak Európa szívében. Szent István király tudta: a magyaroknak törvénytiszteletre és törvényalkotásra van szükségük, hisz a keresztény hit elfogadására van szükségünk, ha meg akarunk maradni. Így elmondhatjuk, hogy István király a hit világába vezette a népet, és a hit sziklájára építette az államot. Éppen ezért nem szabad elfeledni ma sem, hogy életünk, szívünk Istenhez van kötve. Minden felelősen gondolkodó magyar tudja a világon, hogy mi a hazánkat karddal szereztük, de a kereszt által tartottuk meg immár egy ezredéve. Ez az ezredév nagyon küzdelmes volt, tele hősies korszakokkal török, tatár, orosz, német hódítók ellen, de 105 évvel Trianon után is megtartottuk magyarságunkat, nemzetünket és országunkat. Sajnos ma is Covid-járvány, háborúskodás, orosz agresszió, nemzetállami túlkapások, elvándorlás nehezíti az életünket. Mi, kárpátaljai magyarok nem akarunk mást itt, a Kárpátok alatt, csak tisztességes életet, közösségeink megtartását, anyanyelvünk szabad használatát és békét.” Az alelnök zárszavában kifejezte: „Ne feledjük nagy királyunk üzenetét nekünk, mai magyaroknak, hogy maradjunk meg magyarnak és kereszténynek.”

A szónokok egybehangzóan hangsúlyozták: Szent István öröksége ma is iránymutató, hiszen a hitben és összefogásban gyökerező közösség biztosíthatja a magyarság jövőjét – vidékünkön, Kárpátalján is. 

A történelmi egyházak képviseletében Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke, kerületi esperese és Dávid Árpád mezőgecsei református lelkész kért áldást. 

A beszédeket követően került sor az ünnepi koszorúk elhelyezésére. 

A rendezvény keretében kulturális műsorral is készültek a szervezők: néptánccsoportok és kórusok léptek fel, ezzel is gazdagítva az ünnep hangulatát. 

Az esemény hivatalos részét közösségi programok követték. 

A kárpátaljai magyarság számára az augusztus 20-i ünnep nemcsak a múlt tisztelete, hanem a jövőbe vetett hit kifejezése is.

Lőrinc Ingrid