Ukrán–magyar miniszteri találkozó: nincs áttörés

Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese közölte, hogy első találkozója ebben a minőségében Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel „konstruktív” volt. A magyar tárcavezető visszafogottabban nyilatkozott a múlt heti budapesti eszmecseréről.

A Jevropejszka Pravda szeptember 11-i tudósítása szerint Kacska bejegyzését az X közösségi oldalon azzal kezdte, hogy köszönetet mondott Szijjártónak a beszélgetés „őszinte és konstruktív” szelleméért, valamint azért, hogy az „valóban tartalmas és pragmatikus” volt.

„Összegeztük a tegnapi kétoldalú konzultációkat a nemzeti kisebbségek jogairól. Tisztáztuk, hogy nincsenek lényegi problémáink, és mind a 11 pontra, amelyre a magyar fél rámutatott, van megoldásunk. Érdekeltek vagyunk egy komplexebb párbeszédben Magyarországgal a nemzeti kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos politikáról” – írta a miniszterelnök-helyettes.

Beszámolt továbbá arról, hogy Szijjártóval azt is megvitatták, „miként biztosítható a kőolaj- és földgázellátás stabilitása és diverzifikációja, valamint hogyan lehet az EU-ba irányuló orosz gáz- és olajszállításokat közösen csökkenteni és megszabadulni azoktól”.

Tarasz Kacska utalt arra is, hogy felvetette a Magyarország által blokkolt első tárgyalási klaszterek megnyitásának kérdését, hogy ténylegesen megkezdődhessenek a tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról.

„A politikai viták az EU jövőjéről nem akadályai az uniós jogszabályok valamennyi klaszteréről folytatandó tárgyalásoknak. És vannak olyan pragmatikus megoldások, amelyek biztosíthatják az összes tagállam álláspontjának tiszteletben tartását” – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette: a találkozó alapján Ukrajna és Magyarország napirendet dolgozott ki a további párbeszédre, „többek közt a legmagasabb szinten”.

Magyarország kész javítani a kétoldalú kapcsolatokon, de ez kizárólag Ukrajnán múlik, miután a viszony rendkívüli megromlásáért a felelősség teljes egészében Kijevet terheli – jelentette ki a külügyi tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az MTI szerint a tárcavezető a Tarasz Kacskával folytatott egyeztetés után egyebek között leszögezte, hogy a kormány mindig is híve volt a pozitív gesztusoknak, a bizalomépítésnek, és a maga részéről ennek megfelelően is járt el. Erre példaként említette, hogy szeptember elején megkezdte működését egy magyar–ukrán kétnyelvű oktatási intézmény Budapesten, amely a jövőben majd nemcsak általános, hanem középiskola is lehet.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, mindez azt bizonyítja, hogy ha megvan a jó szándék, akkor bizonyos kérdésekben lehet előrehaladást elérni, ami azonban súlyos probléma, hogy Ukrajna szisztematikusan veszi el a magyar nemzeti közösség nyelvhasználati jogait 2015 óta.

„Jól láthatóan ez egy olyan tízéves folyamat, amely során nem hallgatták meg sem a kárpátaljai magyar közösség, sem a magyar kormány szempontjait és kéréseit. Világosan, tizenegy pontban összefoglaltuk, hogy mit kérünk. […] És semmi extrát nem kérünk: adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, adják vissza azokat a jogokat, amiket elvettek” – fejtette ki.

„Ha korrupcióellenes szabályok tekintetében mindent vissza lehetett csinálni európai uniós nyomásra, akkor azt gondolom, hogy a kisebbségi ügyben is mindent vissza lehet csinálni, hogyha van rá szándék” – tette hozzá.

Végül megerősítette, hogy a magyar kormány álláspontja világos Ukrajna esetleges EU-tagságát illetően, ebben a kérdésben a magyar emberek egyértelműen véleményt nyilvánítottak, miszerint ez ellentétes lenne Magyarország gazdasági és biztonsági érdekeivel.

„Ezért mi egy könnyebben, reálisabban megvitatható témának azt érezzük, hogy Ukrajna egy esetleges stratégiai együttműködési partnerségről kezdjen tárgyalásokat az Európai Unióval” – közölte.

„Őszintén remélem, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatrendszere jobban alakul a következő tíz évben, mint alakult az elmúlt tíz esztendőben. Mi erre készen állunk, de azt is világossá kell tenni, hogy ez kizárólag Kijeven és Ukrajnán múlik” – összegzett.

 (pszv/eurointegration.com.ua/MTI)