Tömör kerítés telepítéséről

„A szomszédom vakkerítést tervez építeni végig a kertjeink között. Mi az ilyen kerítés maximálisan megengedett magassága? Joga van 2,5 méter magas vakkerítést telepíteni az engedélyem nélkül? Milyen korlátozások és előírások vonatkoznak a kerítések telepítésére?”

– A településrendezésről szóló törvény (Закон України «Про благоустрій населених пунктів») 21. cikkelye értelmében a kerítés az úgynevezett kis építészeti formák (малі архітектурні форми) egyik fajtája és a területrendezés eleme. A kis építészeti formák elhelyezése a szóban forgó törvénynek megfelelően, a területrendezési objektum tulajdonosának döntése alapján történik, a jogszabályok, az állami szabványok, normák és szabályok követelményeinek betartásával.

A kerítés telepítését a szomszédos földterületek közötti határvonalra az Ukrajna Regionális Fejlesztési, Építési és Lakásgazdálkodási Minisztériumának 2019. április 19-i 104. számú határozatával jóváhagyott DBN B.2.2-12:2019 Területrendezés és fejlesztés (ДБН Б.2.2-12:2019 «Планування та забудова територій» – a továbbiakban DBN B.2.2-12:2019) szabályozza. Ezenkívül néhány további szabvány is érvényben van, azonban oly módon, hogy azok rendelkezései nem mondhatnak ellent a DBN B.2.2-12:2019 szabványnak.

A DBN B.2.2-5:2011 Területrendezés (ДБН Б.2.2-5:2011 «Благоустрій територій») 6.7-es pontjának rendelkezéseivel összhangban mind a porta egyes részeinek, mind a teljes területének elkerítésére tervezhető kerítés. Ugyanakkor a kerítés magassága a szomszédos telkek határán legfeljebb 2,0 m, az utca felőli oldalon pedig legfeljebb 2,5 m lehet, biztosítandó a szomszédos területek nap általi besugárzásának és szellőzésének szabályozás szerinti mértékét.

Ránk maradt néhány témánkba vágó szabályozás a szovjet időkből. Ezek ugyan elvben már hatályukat vesztették, de az érvényes szabványokban és az idevágó bírósági határozatokban nemegyszer történik utalás rájuk.

Az SZN 441-72* Utasítások a vállalkozások, épületek és építmények területei és részlegei kerítéseinek tervezéséhez (Санитарные нормы СН 441-72* «Указания по проектированию ограждений площадок и участков предприятий, зданий и сооружений») című szabvány korábban előírta többek között, hogy a kerítés magassága legfeljebb 2 m lehet a talajszinttől (a támfalként szolgáló kerítés magasságát nem számítva), a kerítés alsó része lehet tömör („vak”), ennek a résznek a magassága nem haladhatja meg a 0,75 m-t, viszont a kerítés felső részének átlátszónak kell lennie (a kerítés tömör és átlátszó részeinek aránya nem haladhatja meg az 50%-ot).

A kerítések telepítésével és konstrukciójukkal kapcsolatos viták rendezésében A Földtörvénykönyv (Земельний кодекс України – a továbbiakban Ftk.) rendelkezései az irányadók. Így az Ftk. 103. cikkelyének megfelelően a földterületek tulajdonosai és használói kötelesek földrészlegeiket oly módon használni, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozzák a szomszédos földterületek tulajdonosainak és használóinak (például árnyékolással, füsttel, kellemetlen szagokkal, zajszennyezéssel).

Ha a szomszédoknak nem sikerül megállapodniuk a kerítést illetően a jószomszédi viszony elvei mentén, az önkormányzat közvetítőként léphet fel az ilyen vitákban. A közvetítést a vitázó felek egyikének kell kezdeményeznie. Kérvénye nyomán az önkormányzat illetékes bizottságának egy héten belül meg kell vizsgálnia a kérdést az érintettek bevonásával.

Ha sem a szabványok, sem a jószomszédi viszonyra vonatkozó törvényi előírások, sem a közvetítés nem segítenek, jusson eszünkbe, hogy a törvény és a bíróság védi a magántulajdont és annak szabad használatát.

A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban Ptk.) 13. cikkelye szerint jogai gyakorlása során a személy köteles tartózkodni az olyan cselekményektől, amelyek sérthetik mások jogait. A jogokkal való visszaélés tilos.

A Ptk. 319. cikkelyének rendelkezéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a tulajdonos jogainak gyakorlása során köteles betartani a törvényi előírásokat, a társadalom erkölcsi elveit, és a tulajdonjogot nem használhatja fel a polgárok jogainak, szabadságainak és méltóságának, a társadalom érdekeinek sérelmére, illetve a föld ökológiai helyzetének és természetes tulajdonságainak rontására.

A Ptk. 391. cikkelyének rendelkezései értelmében a tulajdonos követelheti a tulajdona használatára és az azzal való rendelkezésre vonatkozó jogának gyakorlását akadályozó tényezők elhárítását.

Az Ftk. 152. cikkelyének 2. pontja értelmében a földtulajdonos vagy a földhasználó követelheti a földhöz fűződő jogai megsértésének megszüntetését – még akkor is, ha ezek a jogsértések nem függnek össze a földtulajdonlási jogtól való megfosztással –, valamint kérheti az elszenvedett károk megtérítését.

hk