Lezajlott a kárpátaljai magyar iskolák kompetenciavizsgálata

A magyar tannyelvű iskolák kompetenciavizsgálata október 20. és november 13. között valósult meg Kárpátalja-szerte. A Kompetencia–Oktatás–Mérleg–Perspektíva (KOMP) című kutatás immár 2024 óta vizsgálja tudományosan vidékünk nebulóinak kompetenciáját. A nagyszabású kutatás a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (RE), valamint a RE bázisán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont és Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont együttműködése és koordinálása által valósult meg.

A mérésben 39 iskola vett részt, mely során a 6. és 8. osztályos diákok szövegértési, angol és ukrán nyelvi, valamint matematikai kompetenciáit mérték. Csernicskó István, a RE rektora hetilapunknak adott nyilatkozatában aláhúzta: „Az oktatási rendszer visszajelzésekre épül. Ha csak tanítunk, akkor soha nem derül ki, hogy amit csinálunk, annak van-e eredménye. Mindig meg kell vizsgálni, mindig fel kell mérni azt, hogy a hozzáadott pedagógiai érték megjelenik-e a gyerekek teljesítményében. Éppen ezért nagyon fontos ez a kompetenciamérés. Ez mindenképpen egy tükör. Olyan tükör, amely azt mutatja meg számunkra, hol tart a kárpátaljai magyar oktatás, hol tart a pedagógusképzés, hiszen az a pedagógus, aki ma tanít, az egykor pedagógusképző intézményekből került ki, tehát ez egy sokrétű visszajelzés számunkra. És az sem titok, hogy ez a pedagógiai program, ez a kutatási projekt olyan szempontból is visszajelzést ad számunkra, hogy összemérhetővé teszi az adatainkat a magyarországi kompetenciamérések adataival, hiszen szoros együttműködésben végeztük ezt a kutatást a magyarországi Oktatási Hivatallal. Az ő módszertanuk, eljárásrendjük szerint online méréseket végzünk, vagyis egyfajta digitális kompetenciát is mérünk, nemcsak tantárgyi ismereten alapuló szövegértési kompetenciát, hanem ennél jóval többet. Éppen ezért ez a kutatás amellett, hogy egy helyzetkép, pontos felmérés a kárpátaljai magyar oktatásról, egyben elhelyezi a kárpátaljai magyar oktatást az összmagyar oktatási rendszeren belül. És hogy a példánk »ragadós«, az mutatja azt, hogy kiterjesztik az eddig csak Kárpátalján végzett kutatást a Kárpát-medence más régióiban működő magyar tannyelvű iskolákra is.”

Pallay Katalin, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy a mérés gyakorlati megvalósulásában a RE Kölcsey Ferenc Szakkollégiumának diákjai is segédkeztek. Mint nyomatékosította: „A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban lassan a végéhez érünk a nagyszabású kompetenciamérésünknek, amit a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem két kutatóközpontja, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, illetve a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont szervezett közösen, együttműködve az Oktatási Hivatallal, a magyarországi országos kompetenciamérés mintájára a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Összesen 39 oktatási intézmény vett részt a mérésben. 6. és 8. osztályos gyerekeknek mértük a kompetenciáját szövegértésből, matematikai logikából, illetve angol nyelvből. A mérés gyakorlati lebonyolításában az iskolában dolgozó pedagógusok vettek részt, valamint becsatlakoztak az egyetemünk bázisán működő Kölcsey Ferenc Szakkollégium hallgatói. A szakkollégisták voltak azok, akik kimentek a terepre, az iskolákban szükség esetén vitték az eszközöket, és segítették a digitális mérést, mi pedig a háttérből koordináltuk a kutatóintézetből ennek a folyamatát. A feladatlapokat az Oktatási Hivatal állította össze szövegértésből, matematikából, illetve angol nyelvből. Online felületen, a Tehetségkapu felületén történt a mérés, és ezen feladatoknak a mintájára egyetemünk módszertanos kollégáink kidolgoztak egy feladatsort ukrán nyelvből is, hogy az államnyelvi kompetenciát is tudjuk vizsgálni. Ez szintén digitális módon zajlott egy saját fejlesztésű online felületen. Összességében több mint 1000 diák vett részt a mérésben. A magyarországi méréshez hasonlóan mi is mellékeltünk egy úgynevezett háttérkérdőívet. Ez papíralapon volt kiküldve a tanulóknak, és hazavihették, otthon, közösen a szüleikkel töltötték ki. Ebben rákérdeztünk a legfontosabb szociodemográfiai háttérjellemzőkre, a család gazdasági, kulturális, illetve társadalmi tőkéjére, hiszen ezen adatok alapján tudjuk kimutatni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek leghangsúlyosabban hatnak a tanulók eredményességére, és ezáltal tudjuk bemutatni a pedagógusok hozzáadott értékét is. A mérést követően az eredményeket visszajuttatjuk az iskolák számára, így a pedagógusok is látni fogják, hogy a diákok hogyan teljesítettek, melyek azok a területek, amelyek még esetleg fejlesztést igényelnek, melyek azok, amelyekben kiemelkedők, mi pedig statisztikai elemzések segítségével tanulmányt készítünk, amely publikálás után reméljük, hogy hozzájárul a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás fejlesztéséhez.”         

LI