A nehézségek ellenére sikeres éven van túl a kárpátaljai magyar oktatási hálózat

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke a 2025-ös év kihívásairól beszélt a kárpátaljai magyar oktatás kapcsán. Az elnök szerint bár már negyedik éve a háború viszontagságos körülményei között kell megszervezni az oktatást, mindeddig „velük volt az Úr”, és a kárpátaljai magyar oktatási hálózat 2025-ben is kiváló eredményeket ért el.

– A mögöttünk maradt év sem volt egyszerű a kárpátaljai magyar oktatásban. A KMPSZ elnökeként hogyan emlékszik vissza erre az időszakra?

– A 2025-ös tanévkezdés már a Covid utáni harmadik vagy negyedik olyan év volt, amikor különleges körülmények között, háborúban indult a tanév. Már mindannyian fáradtak vagyunk: pedagógusok, gyerekek, szülők egyaránt belefáradtak abba a helyzetbe, amelyben az ország él. Senki nem ezt tervezte, különösen nem a gyerekek, akik most élik meg a gyermekkorukat. Ez óriási kihívás a pedagógusok, az iskolaigazgatók és a fenntartók számára: hogyan tudjuk úgy megszervezni a tanévet, hogy ebből az őrületből – amit a felnőttek és a nagyvilág okozott – a gyerekeket minél inkább kivonjuk, és megóvjuk a jövőjüket. Az iskola és az oktatás ugyanis a gyermek jövőjéről szól; ha ezt nem kapja meg idejében, sokkal kevesebb lehetőség nyílik meg előtte. Hálásak lehetünk az Úristennek, hogy ebben az évben is megsegített bennünket, hiszen sikerült minden kárpátaljai magyar tannyelvű iskolában elindítani a jelenléti oktatást. Nagy erőfeszítések árán azt is el tudtuk érni, hogy a helyi kistérségek a lehető legkevesebb oktatási intézményt zárják be. Nagyon aggódtunk amiatt, hogy a hosszú háború következtében el tudjuk-e indítani az osztályokat, hiszen ha egy osztály nem indul el, vagy egy intézmény megszűnik, azt később rendkívül nehéz helyreállítani. Az elmúlt 50–70 év tapasztalata ezt igazolja: ahol egykor nem tudtak osztályt indítani – például Kőrösmezőn, Gyertyánligeten, Rahón vagy Bustyaházán –, ott a mai napig nincs magyar tannyelvű intézményes oktatás.

– Csökkent-e az idei évben a tanulók létszáma?

– Ebben az évben megállt a csökkenés. Néhány fővel több elsősünk lett, így 1001 elsőssel indítottuk a tanévet, és a felsőbb tagozatokon is kisebb volt a lemorzsolódás. A Jóisten mindig küldött támogatókat ahhoz, hogy a Pedagógusszövetség meg tudja valósítani saját programjait. Már augusztusban megérkeztek például a magyarországi Belügyminisztérium által biztosított magyar nyelv- és irodalomkönyvek, ábécéskönyvek, munkafüzetek, valamint a matematika-tankönyvek is. Ezeket a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével juttattuk el az iskolákba, így tankönyvhiány nem volt. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával a nyár folyamán ismét megszervezhettük a Határtalanul nyári tábort is, amely azoknak a gyerekeknek nyújtott élményt, akik itthon maradtak, nem tudtak szüleik után menni, nagyszülőkkel élnek, vagy nem rendelkeznek az utazáshoz szükséges lehetőségekkel. Magyarország számos alkalommal biztosít anyaországi táborozást: az Erzsébet-táborban például idén is ezer gyermek vehetett részt pedagógusaikkal együtt, négy turnusban. Három turnusban azok a diákok utazhattak, akik a KMPSZ évközi tantárgyi vetélkedőin jó eredményt értek el, egy turnusban pedig a szórványvidéken élő, vasárnapi iskolába járó, illetve az ukrán iskolákban magyart mint idegen nyelvet tanuló gyerekek vehettek részt. Emellett más, kifejezetten Kárpátalját célzó táborok is működtek, például a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi programjai. Ugyanakkor sok olyan gyermek van, akinek nincs lehetősége külföldre utazni, ezért számukra egyhetes napközis táborokat szerveztünk. Mindezek mellett a KMPSZ valamennyi, korábban működő és betervezett programját sikeresen megvalósította az év során.

– Nemcsak a gyermekeknek, hanem a pedagógusoknak is szerveztek programokat.

– Így van. Meg tudtuk tartani a nyári pedagógusakadémiát is, amely lehetőséget adott arra, hogy a pedagógusok egy teljes vagy fél hét során kreditértékű továbbképzésen vegyenek részt. A legfontosabb azonban nem a kredit volt, hanem az, hogy kiszakadhattak az otthoni rutinból, eljöhettek Beregszászba, és színvonalas előadásokat hallgathattak meg olyan előadóktól, akik messziről érkeztek, újat hoztak, és egy kicsit „idehozták a nagyvilágot”. Ebből a szempontból is eredményesnek tartom az évet, ahogyan azt is, hogy a közoktatás területén létrehozott főiskolai, illetve egyetemi oktatási struktúrák jól működtek.

– A Kárpátaljai Magyar Líceum képzési kínálata is bővült 2025-ben.

– A Kárpátaljai Magyar Líceumot azért hoztuk létre, hogy azokon a településeken, ahonnan az ukrán állam kivonul a kisebbségi oktatás támogatásából, a gyerekek ne maradjanak perspektíva nélkül. A líceum olyan intézményi hálózatot biztosít, amely pótolja a kieső képzéseket. Ebben az évben két új oktatási intézményt indítottunk, mivel két kistérség – Visk és Tiszaújlak – úgy döntött, hogy a nemzetiségi líceumi képzés nem rentábilis, és bezárják az intézményt. Tiszaújlakon a líceum átvette a katolikus egyháztól a Széchenyi István Líceum működtetését: az önkormányzat a gimnáziumi (általános iskolai) szintig, míg a líceum a középiskolai szinten biztosítja az oktatást. Visken önálló épületet hoztunk létre: a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány által épített ingatlant adták át a líceum számára. Ez egy 15–20 évvel ezelőtt született koncepció eredménye, hiszen már akkor látható volt, hogy Ukrajna előbb-utóbb az európai oktatási trendeket fogja követni. A háború ugyan nem szerepelt a tervekben, de tovább súlyosbította a helyzetet.

Sikerült önálló egységként az ukrán rendszerbe illeszteni az Egán Ede Szakképzési Centrumot is. Emellett jelentős fejlődésen ment keresztül a Tulipán Tanoda hálózat, amely főként a szórványvidéken az intézményes oktatás hiányát hivatott pótolni. Az óvodákban népijáték-oktatás zajlik, számos helyen hangszeres zeneoktatás, szakkörök, néptánc működik, amelyek közösséget formálnak. Több településen épülethez is jutottunk, így magyar közösségi bázisok jöttek létre, ahol nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is összegyűlhetnek.

– A felsőfokú szakképzés és a felsőoktatás területén is jelentős változások történtek.

– A Felsőfokú Szakképzési Intézetben profilváltásra került sor, mivel 2027-től ezt a képzési formát kivezetik az ukrán oktatási rendszerből. Az európai normák szerint a szakképzés a középfokhoz tartozik, ezért a felsőfokú szakképzési bázison akadémiai líceumot hoztunk létre. Ide azokat a diákokat várjuk, akik a Kárpátaljai Magyar Líceum hálózatában elérhető szakmai képzés mellett elmélyült tudományos ismereteket is szeretnének szerezni társadalomtudományi, bölcsészeti vagy természettudományi területen. Nagy eredménynek tartom azt is, hogy a kárpátaljai magyar főiskola hivatalosan is egyetemmé vált. Bár az intézmény már 2017 óta mesterszintű diplomákat ad ki és megfelelt az egyetemi követelményeknek, most a névhasználatban is elnyertük ezt a státuszt. Ez erkölcsi és presztízsbeli megerősítést jelent, különösen a diákok számára. Jelenleg is 1500 fölötti a hallgatói létszám.

Összességében elmondhatjuk, hogy a háború ellenére – Isten segítségével és a támogatóinknak köszönhetően – ezt az évet is nyugalomban, sikerekkel tudtuk lezárni.

Váradi Enikő