Rubióra és Zelenszkijre figyelt a müncheni konferencia

A Müncheni Biztonsági Konferenciának (MSC) február 13–15-én otthont adó Bayerischer Hof szállóban az Egyesült Államok és Ukrajna állt a figyelem középpontjában – derül ki a DW összefoglalójából.

Donald Trump amerikai elnök davosi beszéde és a grönlandi válság után óhatatlanul az európai–amerikai kapcsolatok váltak a fő témává Münchenben. Az amerikai üzenet hangvétele ezúttal nem volt olyan kemény, mint egy évvel korábban, amikor J. D. Vance alelnök oktatta demokráciából az európaiakat. Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere beszédében még országa európai gyökereit is felemlegette, de világossá tette, hogy továbbra is fennállnak a nézetkülönbségek a kereskedelem, a migráció és a klímavédelem terén. Néhányan állva tapsoltak neki, amit sok megfigyelő értetlenül fogadott, hiszen nem is olyan rég még szinte temették a NATO-t Európában.

Úgy tűnik, Európa szeretné kivárni a Trump-adminisztráció végét, és közben önvédelemre rendezkedik be. Ugyanakkor nem fogja megszakítani a kapcsolatait Amerikával, mert ezt – ahogyan Friedrich Merz német kancellár is jelezte – nem engedheti meg magának. Ennek egyik oka a függőség az Egyesült Államoktól Ukrajna katonai támogatásában.

Ukrajnáról talán valamivel kevesebbet beszéltek a nyugati vezetők Münchenben, mint az előző négy évben, de az orosz háború így is a központi témák egyike volt. A konferencián nem jelentettek be új kezdeményezéseket, ami arra engedett következtetni a megfigyelők szerint, hogy az európaiaknak nem volt mondandójuk. Talán ezt a benyomást volt hivatott némileg enyhíteni, hogy az ukrán népnek ítélték oda az MSC alapítójáról elnevezett Ewald von Kleist-díjat, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök vehetett át.

A Münchenben elhangzottakból ítélve Európa és az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy diplomáciai úton véget vethet Oroszország Ukrajna elleni háborújának, de – ahogy az egyik résztvevő fogalmazott – „a remény nem stratégia”. Európa továbbra is megosztott abban a kérdésben, hogy érdemes-e újrakezdeni a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Mindenesetre egyértelmű volt, hogy Kijev változatlanul számíthat a nyugati támogatásra. Ez még az Egyesült Államokra is igaz, bár Rubio csak futólag említette Ukrajnát, s nem ment el a Zelenszkij elnök és európai vezetők részételével Ukrajnáról rendezett találkozóra. Az egyik amerikai illetékes a külügyminiszter távolmaradását egyéb elfoglaltságaival indokolta. A Jevropejszka Pravda szerint egy európai tisztviselő ezt „őrületnek” nevezte a Financial Times-nak nyilatkozva, egy másik tisztviselő pedig azt mondta, hogy a találkozó értelmetlen volt Rubio részvétele nélkül.

Az ukrán elnök beszédében ezúttal nem bírálta olyan élesen Európát, mint Davosban. A német sajtó azért nem mulasztotta el felemlegetni az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett ironikus megjegyzését. (Zelenszkij beszédéről és Orbán válaszáról lásd alábbi írásunkat!)

Zelenszkij többek között arról beszélt, hogy számára a fegyverek és a légvédelmi rendszerekhez szükséges rakéták a legfontosabbak, amelyekkel megvédhetik az ukrán városokat az energiarendszer elleni támadásoktól. E rakéták készletei azonban kimerültek.

A DW által Münchenben megkérdezett nyugati szakértők, diplomaták és katonák túlnyomó többsége úgy véli, hogy a háború idén nem ér véget. Ennek fényében néhány amerikai illetékes nem is igen akart nyilatkozni, mondván, jó hírek nincsenek, a rosszakról pedig nem kívánnak beszélni.

(ntk/dw.com/eurointegration.com.ua)