Munkácsy Mihály születésének 182. évfordulójára emlékeztek a Munkácsy Mihály Magyar Házban
Meghitt, ugyanakkor emelkedett hangulatú rendezvényen tisztelegtek Munkácsy Mihály emléke előtt születésének 182. évfordulóján Munkácson, a nevét viselő Munkácsy Mihály Magyar Házban. Az esemény egyszerre szólt a világhírű festőgéniuszról és arról a kulturális örökségről, amely máig meghatározza a Latorca-parti város arculatát.
Az esemény a bejáratnál álló mellszobor koszorúzásával kezdődött, ahol elhangzott, hogy Munkácsy nemcsak a magyar festészet egyik legnagyobb alakja, hanem szülővárosának is örök hírnevet szerzett. Művészete hidat képez múlt és jelen között, és a helyi közösség identitásának is szerves részévé vált.
Tarpai József, a Magyar Ház vezetője beszédében arról szólt, hogy különleges felelősség és megtiszteltetés az intézmény számára a festő nevét viselni. Mint kiemelte, az elmúlt öt évben – a kihívások ellenére – sikerült élő kulturális központtá formálni az intézményt. A korábbi évfordulók alkalmával kiállítások, előadások, könyvbemutatók és műelemzések segítették a közönséget Munkácsy életművének mélyebb megismerésében. Az igazgató örömmel említette a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeummal kialakított szakmai kapcsolatot is, amely értékes kiadványokkal és relikviákkal gazdagította a gyűjteményt.
Gombor Bence, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja méltatta a Magyar Ház kulturális misszióját, amely Kárpátalja szellemi értékeinek ápolását és az itteni magyarság önazonosságának erősítését szolgálja. Hangsúlyozta: Munkácsy életútja bizonyíték arra, hogy e vidék jelentős alkotókkal ajándékozta meg a nemzetet.
Az est kiemelt programpontja volt Szemák-Neubauer Mária munkácsi és Nagy Sándor csongori helytörténész „Nem te vagy Munkácsé, Munkács a tiéd…” című előadása. A két kutató levéltári forrásokra támaszkodva idézte fel Munkácsy Mihály és szülővárosa kapcsolatának alakulását, feltárva a festő életének kevésbé ismert mozzanatait is. A hallgatóság megtudhatta, miként döntött Munkács városa világhírűvé vált fiának díszpolgárrá avatásáról, valamint hogyan került emléktábla a szülőháza falára. A háromnapos ünnepségsorozat egykori szónoklatait és megható pillanatait Nagy Sándor tolmácsolásában a közönség szinte újraélhette.
Szemák-Neubauer Mária, a Munkácsi Szent István Líceum történelemtanára arra is rámutatott: Kárpátalja múltja nem csupán politikai eseményekben, hanem kulturális értékekben is rendkívül gazdag. Mint hangsúlyozta, a helytörténeti munka nem pusztán tudományos tevékenység, hanem nemzeti identitásunk megőrzésének egyik alappillére is.
da
