Kik nem házasodhatnak egymással?

„Kik nem házasodhatnak egymás között a törvény szerint? És mi van, ha mégis megtették?”

– A kérdést a Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) szabályozza.

A Cstk. 26. cikkelye értelmében a következő személyek nem köthetnek házasságot egymással:

• egyenes ági rokonok (A rokonság egy személytől vagy közös őstől való származáson alapuló vérségi kapcsolat, amelyhez jogok és kötelezettségek kapcsolódnak. Egyenes ági rokonok a szülők és gyermekek, nagyszülők és unokák, dédszülők és dédunokák.)
• édes (és fél-) testvérek (Édes testvérek azok, akiknek ugyanazok a szüleik. A féltestvéreknek csak az anyjuk vagy az apjuk azonos.)
• unokatestvérek, nagynénik, nagybácsik és unokaöcsök, unokahúgok
• örökbe fogadó szülő és örökbe fogadott gyermek (A Cstk. 207. cikkelye szerint örökbefogadáskor az örökbe fogadó szülő gyermekeként fogadja be a családjába az adott személyt, bírósági határozat alapján. Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor az örökbe fogadandó személy ukrán állampolgár ugyan, de külföldön él. Ilyenkor ugyanis a Cstk. 282. cikkelye szerint az örökbefogadás az ukrán külképviseleten történik. Az örökbe fogadó szülő és az örökbe fogadott gyermek közötti házasság csak az örökbefogadás érvénytelenítése esetén anyakönyvezhető. Ugyancsak a bíróság engedélyezheti az örökbefogadó édes gyermeke és örökbefogadott gyermeke házasságát, valamint két örökbefogadott gyermeke házasságát.)

Amennyiben fény derül rá, hogy olyan személyek kötöttek házasságot, akik esetében ezt a törvény tiltja, az ilyen frigy érvénytelennek tekintendő vagy érvénytelennek mondható ki.

A Cstk. 39. cikkelyének 2. pontja értelmében az egyenes ági rokonok, valamint testvérek között bejegyzett házasság érvénytelen. Ez irányú kérelem nyomán az állami anyakönyvi hivatal megszünteti a házassági anyakönyvi bejegyzés érvényességét (érvényteleníti).

Bírósági határozattal érvényteleníthető az unokatestvérek, nagynénik, nagybácsik és unokaöccsök, unokahúgok közötti házasság. Ugyancsak a bíróság jogosult felbontani az örökbefogadó és az általa örökbe fogadott személy közötti házasságot, amennyiben az a Cstk. 26. cikkelyének 5. pontjában foglaltak megsértésével köttetett, vagyis előzőleg nem érvénytelenítették az örökbefogadást. A házasság érvénytelenítését mérlegelve a bíróság figyelembe veszi, hogy a házasság milyen mértékben sértette a házastársak jogait és érdekeit, továbbá az együttélésük időtartamát, kapcsolatuk jellegét, valamint az egyéb lényeges körülményeket.

A házasság nem érvényteleníthető a feleség terhessége esetén, vagy ha a párnak gyermeke született (lásd a Cstk. 41. cikkelyét!).

A házasság érvénytelenítése iránti keresettel a következő személyek fordulhatnak a bírósághoz: a feleség vagy a férj; más személyek, akiknek a jogai sérültek a házasság bejegyzésével; a gyermek gyámja, gondnoka, az ügyész (lásd a Cstk. 42. cikkelyét!).

Az ilyen házasság az állami bejegyzés napjától érvénytelennek számít (lásd a Cstk. 44. cikkelyét!).

Az érvénytelen házasság (Cstk. 39. cikkely), valamint a bírósági határozattal érvénytelenített házasság nem szolgál jog­alapul a házastársi jogok és kötelezettségek, valamint az Ukrajna más törvényei által a házastársak vonatkozásában megállapított jogok és kötelezettségek keletkezésére azoknál a személyeknél, akik között megköttetett.

Ha az érvénytelen házasság alatt a felek vagyonra tettek szert, a törvény úgy tekinti, hogy azt közös résztulajdonként birtokolják. Részesedésüket a vagyonból saját munkájukkal és pénzeszközeikkel való hozzájárulásuknak megfelelően határozzák meg.

Ha valaki olyan személytől részesült tartásdíjban, akivel érvénytelen házasságban állt, a kifizetett tartásdíj összegét úgy tekintik, mintha elégséges jogalap nélkül jutott volna hozzá, és a Polgári törvénykönyvvel összhangban vissza kell téríteni azt – de legfeljebb az utóbbi három évre vonatkozóan.

Az a személy, aki egy másik személy lakásába költözött a vele kötött érvénytelen házasság bejegyzésével összefüggésben, nem szerzett lakhatási jogot, és kilakoltatható.

Ha a személy az érvénytelen házasság bejegyzésével összefüggésben megváltoztatta a vezetéknevét, úgy kell tekinteni, hogy ezt a vezetéknevet kellő jogalap nélkül viseli.

A felsorolt jogkövetkezmények azokra a személyekre vonatkoznak, akik tudtak a házasság bejegyzésének akadályairól, és azokat eltitkolták a másik fél és/vagy az anyakönyvi hatóság elől (lásd a Cstk. 45. cikkelyét!).

Ha viszont a személy nem tudott és nem is tudhatott a házasság bejegyzésének akadályairól, joga van:

• az érvénytelen házasságban szerzett vagyonnak a házastársak közös vagyonaként történő megosztására
• a lakhatásra abban a lakásban, amelybe az érvénytelen házassággal összefüggésben beköltözött
• tartásdíjra a Cstk. 75., 84., 86. és 88. cikkelye szerint
• a vezetéknév viselésére, amelyet a házasság bejegyzésekor választott (lásd a Cstk. 46. cikkelyét!)

A házasság érvénytelensége nem érinti a szülők és a házasságukból született gyermek kölcsönös jogainak és kötelezettségeinek terjedelmét (lásd a Cstk. 47. cikkelyét!).

hk