Tisztújító közgyűlés a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetében

Szinte teljes részvétel mellett tartotta éves, immár 36. tanácskozását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezete (BKSZ) március 29-én. A küldöttek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen gyűltek össze.

Az eseményen az állami és nemzeti himnuszok elhangzása után a résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg mindazokról, akik a háború miatt vesztették életüket.

„Nem könnyű manapság magyarnak lenni és magyarként élni Ukrajnában. Évek óta veszélyben van a magyar nyelvű oktatás és az anyanyelvhasználat” – kezdte elnöki beszámolóját Sin József.

A közgyűlés szempontjából különösen fontos üzenetként hangsúlyozta az intézményrendszer megőrzésének szükségességét. Kiemelte: „Magyar óvodát és iskolát fenntartani csak úgy lehet, ha megtöltjük gyerekekkel.” Ezzel összefüggésben beszélt az elvándorlásról is, amit a háború tovább erősített, ugyanakkor világossá tette: „Nekünk az a dolgunk, hogy fenntartsuk a hazatérés lehetőségét minden elvándorolt magyar embernek és magyar családnak.”

Az elnök a KMKSZ működéséről szólva a közösségi erőt emelte ki: „Alapszervezeteink a nehézségek ellenére is működnek és összetartják az embereket. Mindenütt élő közösségeket találunk, ami reményt ad a folytatáshoz. Ez a közgyűlés is ezt az erőt bizonyítja.”

Sin József beszédében a közösségi és kulturális élet fontosságára is felhívta a figyelmet, konkrét programokkal és eseményekkel is ösztönözve a részvételt. Kiemelte, hogy a közeljövőben több olyan rendezvényre kerül sor Beregszászban a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és Magyarország Beregszászi Konzulátusának szervezésében, amelyek egyszerre szolgálják a közösségépítést és a kulturális értékek megőrzését.

Zárásként az összefogás fontosságát emelte ki, amely nélkül, mint fogalmazott, nincs jövő: „Bizakodás és egyetértés nélkül nincs jövőnk. Meg kell őriznünk intézményeinket, közösségeinket és identitásunkat. Nekünk itt, Kárpátalján meg kell maradnunk.”

Az alapszervezeti közgyűlések során több településen is megújították a helyi szervezetek vezetését, ahol új elnököket és ügyvezetőket választottak. Az új vezetőket köszöntve Sin József kiemelte, hogy több helyen pedagógusok és tapasztalt közösségi szereplők kaptak bizalmat, ami biztos alapot adhat a szervezetek működéséhez.

Az elnöki beszámolót követően a mandátumvizsgáló, ellenőrző és fegyelmi bizottság vezetői ismertették jelentéseiket, és megállapították a 93%-os arányban jelenlévő küldöttség határozatképességét. A beszámolókat a jelenlévők egyhangúlag elfogadták, és ugyanilyen arányban megfelelőnek értékelték a KMKSZ BKSZ tevékenységét is.

Darcsi Karolina, a Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának elnöke beszámolójában ismertette, hogy bár a tanácsi képviselők mandátuma hivatalosan lejárt, a háborús helyzet miatt ezt meghosszabbították, így továbbra is ellátják feladataikat. Beszélt a folyamatban lévő ügyekről is, például a nagymuzsalyi aranybánya kérdéséről, ahol továbbra is a lakosság érdekeit képviselik, illetve a jánosi hulladéklerakó ügyéről, ahol lassú, de érzékelhető előrelépések történtek. Elmondta: a Beregszászi kistérségben sikerült megőrizni a KMKSZ-frakció többségét, és más képviselőkkel együttműködve továbbra is képesek a közösség szempontjából fontos döntések meghozatalára.

A közgyűlés ezt követően szavazásokkal folytatódott, amelyek során döntés született többek között a középszintű szervezet elnökének, helyetteseinek, a bizottságok vezetőinek és a választmányi tagoknak a személyéről is. A BKSZ elnöki tisztségére a következő hároméves periódusra újra Sin Józsefnek szavaztak bizalmat a tagok, míg az alelnöki tisztségeket Molnár D. István és Juhász Edina tölti majd be.

Szó esett a fejlesztési lehetőségekről is. Juhász Edina, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda beregszászi irodájának vezetője az európai uniós pályázati rendszer működésére tért ki. Ismertette, hogy ezek a pályázatok általában nem egyéni vállalkozások számára készülnek, hanem nagyobb együttműködésekben, nemzetközi konzorciumokban lehet rajtuk indulni. Az eszközbeszerzés aránya is erősen korlátozott, ezért elsősorban együttműködésre, kapcsolatépítésre és közös projektek kidolgozására épülnek. A beregszászi iroda szakmai tanácsadással segíti a kárpátaljai szervezeteket, önkormányzatokat és civil szereplőket abban, hogy sikeresen tudjanak bekapcsolódni az uniós források elérésébe és nemzetközi együttműködésekbe.

„Már önmagában az is nagyon nagy eredmény, hogy 106 évvel Trianon után Magyarország határain kívül itt a kárpátaljai részen továbbra is van és él magyarság, és van egy élő szervezete és vannak eredményei” – hangsúlyozta Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében Buczkó István konzul. A diplomata rámutatott arra, hogy a KMKSZ tevékenysége és eredményei azt bizonyítják: a kárpátaljai magyarság meg tud maradni a szülőföldjén.

A tisztújító közgyűlésen köszöntötték Barta Ferencet, a KMKSZ választmányi tagját és a Beregsomi Alapszervezet elnökét, akit dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök nemrégiben Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntetett ki.

Ugyancsak elismerésben részesült Majorossy Gizella, a beregszászi alapszervezet meghatározó tagja, aki már évek óta a Magyarok Kenyere program során a legtöbb búzát gyűjti össze.

A gyűlés végén Sin József Rónay György Tavasz elé című versének részletét szánta útmutatásul a szervezetnek: „És el nem űzhet innen keserűség,/ végzet harangja, semmi hatalom. /Kemény paranccsal ideköt a hűség:/ jóban vagy rosszban, mindig szabadon,/ magunk törvényét vallva, senki másét,/ s ha körülöttünk akár egy világ ég,/ óvni magunkban s híven adni át/ a fiainknak ezt a kis hazát.”

Kun Viktória