A hónapos retek lett a bajnok

Miként zárult a tavaszi primőrszezon?

Az idei tavasz nagyon változékony időjárást hozott, döntően enyhe márciussal, hűvös idővel kezdődő, nem igazán meleg időjárással folytatódó, roppant hideg napokkal záródó áprilissal, nagyrészt hűvös májussal, áprilisi, május 1-jei fagyokkal. Milyen idényt zártak a hullámvasútszerűen váltakozó hőmérsékleti értékek mellett a primőrtermesztők? A kérdéskörről Molnár Ildikó falugazdásszal készített interjút lapunk munkatársa.

– A 2026-os tavaszi hajtatottretek- és burgonyaszezon kimondottan jónak mondható. Meglehet, sok problémával, többek között hol aszállyal, alacsony páratartalommal kellett szembenézniük a gazdáknak, hol fagyos reggelekre ébredtek, de az árak és a kereslet feledtette a nehézségeket – indítja beszélgetésünket a szakember. – Az idei esztendő legsikeresebb zöldsége a hónapos retek. Igaz, az elmúlt évekhez képest ebben az évben nem döntöttünk rekordokat, de e növény termesztése biztos megélhetést jelentett azoknak a gazdáknak, akiknek szerencséjük volt az értékesítésben, és kompenzálni tudták az inflációt, az áremelkedéseket. Az eladási árak szó szerint igazi hullámvasúthoz hasonlóan ingadoztak, kiszámíthatatlanok voltak, a megszokottól eltérő módon váltakoztak. A korai csomózott retek nagybani ára kezdetben 25–30 hr/csomó volt, majd miután megjelent a dömping a piacokon, az ár 10–12 hr/csomóra zuhant. A kilózott retek esetében eleinte 50–70 hr/kg áron tudták értékesíteni e zöldségfélét, ám a húsvét előtti héten 30–35 hr/kg-ra esett vissza a nagybani ár. Majd nem várt módon, a húsvét elteltével a kilózott retek ára 50–60 hr/kg-ra, a csomós reteké pedig 20–25 hr/csomóra emelkedett. Ez az áremelkedés aztán nagyon jól jött a megkésett termelőknek. S ahogy lenni szokott, ha jó a retek ára, áprilisban pedig jelentős lehűléseket jeleztek előre, sokan a második fordulóban is retket vetettek a fóliasátorban. Igaz, a másodfordulóban megtermelt zöldségfélét nem tudták értékesíteni a fent említettekhez hasonló áron, de a kilózott retket 35–40 hr/kg-os, a csomózottat pedig 20–22 hr/csomós ár mellett sikerült eladniuk a termelőknek, és ez kifejezetten jónak volt mondható. Sőt, ez éven azt is tapasztalni lehetett, hogy voltak, akik a harmadik fordulóban újfent hónapos retket vetettek, mely június elején már betakarításra kész.

A korai burgonya esetében is jó eredménnyel és minőséggel zárták a szezont a fóliasátrakban termelő gazdák. Igaz, az előző évhez képest kétszer annyi munkával sikerült termést elérni, és jó sokat kellett virrasztani a fagyos éjszakák miatt, de aki „rádolgozott”, annak kifizetődött a munka. A legkorábbi burgonya nagybani ára 150–200 hr/kg-ot tett ki, majd később 100–150 hr/kg
áron értékesítették a krumplit a termelők.

– Milyen idényt zártak a szabadföldi primőrtermesztők?

– A szabadföldi termesztésben nem rózsás a helyzet, de vannak jó tapasztalatok. Elsősorban a szabadföldi burgonyát lehet megemlíteni, mely idén a legtöbb helyen sokszor teljesen földig fagyott, ám voltak ügyes termelők, akik megfelelően tudtak védekezni a fagyok ellen, s minimális kárral vészelték át a kritikus napokat. A szabadföldi burgonyatermesztés esetében is kétszeres, háromszoros munkát és anyagi ráfordítást igényelt ez a tavasz, az árak pedig a tavalyiakhoz képest alacsonyabbak, a legsikeresebb termelők korábban 70 hr/kg áron, május végére pedig 35–40 hr/kg áron tudták értékesíteni a burgonyát. A kereslet nagyon ingadozik, és várhatóan tovább fog csökkenni az ár.

A szabadföldi retekszezon valamelyest árnyaltabb volt. Igaz, aki korán, még március 8. előtt elvetette a kinti retket, az még a kártevők megjelenése előtt, csigakár nélkül tudta betakarítani a termést. Akik viszont elkéstek, sőt a fagyos napokban
– fagytól védendő – fátyolfóliával takarták le a veteményeket, ott a csiga nagy károkat okozott. De nemcsak a csigák, hanem a peronoszpóra is sok termelőnek okozott fejfájást, a kártétel pedig csak akkor derült ki, amikor kihúzták a földből a retket, és sok termelő a betakarításkor szembesült a növényvédelem hibáival. Összességében viszont elmondható, hogy a kereslet növekedése miatt a kinti retek is jól és könnyen értékesíthető volt, a kilós retket 40–45 hr/kg áron, míg a csomós retket 18–20 hr/csomó áron tudták eladni.

– Milyen terméseredmények születtek a fűtött fóliaházakban termesztett korai uborka esetében?

– A fűtött fóliasátrakban termesztett uborka termesztését a háború kitörése óta állandó stressz és bizonytalanság kíséri. Az áram ára és a befektetési költségek évről évre duplázódtak, míg az értékesítési árak alig vagy csak keveset nőttek. Ezt a helyzetet az elmúlt években tovább rontotta a szeszélyes időjárás és a sok tavaszi eső. Az idei évben viszont nincs ok a panaszra. A fűtött fóliaházakban ter­mesztett uborka rekordokat dönt a termelőknél. A meleg, száraz, napfényes március, sőt április kimagasló eladási árakkal társulva kifizetődő vállalkozásnak bizonyult. A szokatlanul kemény tél a kártevők és a kórokozók megjelenését is késleltette, aminek köszönhetően a ráfordítás mértéke is jelentősen csökkent. S mivel a fagyos reggelek és az elhúzódó, még május elsején is jelentkező fagyok sok fűtetlen fóliasátorban tönkretették a termést, a fűtött fóliaházakban termesztett uborka egész tavasszal rekordokat döntött, ami a termelők esetében olyan évet eredményezett, amilyenre nem lehet panaszuk.

– Milyen kártevők, betegségek okozhatnak még gondokat?

– Előttünk vannak a nyár veszélyei, fel kell készülni rájuk a termelőknek, nyitott szemmel kell járni, s lesni a kártevőket, a kórokozókat. Igaz, a kártevők és a betegségek a tavaszi időszakban csak kisebb problémákat okoztak alacsony számuk miatt, de ha jön az esőzés, tömegesen fognak elszaporodni a levéltetvek, a tripszek, más kártevők, és gyakran támadhatnak a különféle gombás megbetegedések is.

Lajos Mihály