Euronews: Az EU visszafogja Ukrajna csatlakozási menetrendjét Magyar Péter ellenállása miatt
Magyarország ellenállása miatt az EU kénytelen volt módosítani terveit, és a nyári szünet előtt öt helyett csak két csatlakozási fejezet megnyitását tűzi ki célul Ukrajnával és Moldovával. Budapest az újabb fejezetek megnyitása előtt a kisebbségi megállapodás végrehajtását várhatja el Kijevtől – mutat rá június 24-i írásában az Euronews.
Az átütemezett menetrend szerint Brüsszel a nyári szünet előtt a külső kapcsolatokról szóló 6-os klasztert és a belső piacról szóló 2-es klasztert szeretné megnyitni – tudta meg a Euronews több tisztviselőtől és diplomatától. A fennmaradó három fejezettel fokozatosan foglalkoznának a későbbiekben.
Ukrajna és Moldova, amelyeket informálisan összekapcsolt országokként kezelnek, a hónap elején nyitották meg az alapvető jogokkal foglalkozó 1-es klasztert, miután két éven át Magyarország vétója miatt várakoztak.x
A sebesség visszafogása egybeesik azzal, hogy az új budapesti kormány többször is – nyilvánosan és zárt ajtók mögött – jelezte: ellenzi Ukrajna tagsági kérelmének felgyorsított eljárásban történő elbírálását.
Az Euronews ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy Magyarország nem írta alá azt a közös levelet, amely a klaszterek megnyitásához szükséges. A döntést június 23-án erősítették meg a tagállamok közötti munkacsoport ülésén, így a folyamat egyelőre elakadt.
Ez a blokkolás rávilágít arra, milyen fenntartásai vannak a Magyar Péter vezette kormánynak Ukrajna uniós csatlakozási folyamatával.
Budapest számára a hat klaszter rövid időn belüli megnyitása gyakorlatilag gyorsított csatlakozást jelent. Ezt az értelmezést a tagállamok többsége elutasítja; ők a klasztereket csupán egy hosszú, bonyolult folyamat kezdetének tekintik.
„Kétségtelenül vannak problémák, de arra számítunk, hogy időben rendeződnek ahhoz, hogy legalább két klaszter megnyíljon júliusban” – mondta az ügyet átfogóan ismerő uniós tisztviselő az Euronewsnak.
A bővítés ügye nagy lendületet kapott az áprilisi magyar választások után, amikor az újonnan megválasztott miniszterelnök, Magyar Péter június elején feloldotta az ország régóta fennálló vétóját az első klaszter megnyitása előtt.
Magyar azonban azóta jelezte, hogy nem hajlandó támogatni a tárgyalások felgyorsítását. Álláspontját részben a Nyugat-Balkán tagjelöltjeinek védelmeként fogalmazta meg; ezek az országok évek óta, sőt egyes esetekben évtizedek óta dolgoznak a tagságért.
Magyar a Telexnek adott interjújában azt mondta, Magyarország nem „az egyetlen” volt, amely ellenezte, hogy júliusban valamennyi klasztert megnyissák Ukrajnával. Nem nevezte meg, mely országok tanúsítottak még ellenállást.
Az írás kitér arra is, hogy Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az Euronewsnak azt mondta: Kijevnek először az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogain kell dolgoznia.
Magyarország és Ukrajna júniusban állapodott meg a magyar kisebbség oktatási és nyelvhasználati jogairól. Ezt azonban még Ukrajna nem ültette át a gyakorlatba.
„Nincs új magyar álláspont ebben az ügyben” – fogalmazott Hajdu.
„Magyarország támogatta az első tárgyalási klaszter megnyitását Ukrajnával és Moldovával, most pedig az ott vállalt reformokon kell dolgoznunk, beleértve a kárpátaljai magyar közösség jogairól szóló megállapodást is.”
Hajdu szerint a bővítés nem gyorsasági verseny, hanem érdemalapú, lépésről lépésre haladó folyamat, amelynek a Nyugat-Balkán számára is hitelesnek kell maradnia.
(pszv/euronews.com)
