Konferencia a reformáció 500. évfordulója alkalmából

A reformáció szellemisége egykor és ma

A reformáció szellemisége egykor és ma címmel tartottak tudományos konferenciát a reformáció 500. évfordulója alkalmából június 14-én Beregszászban, Soós Kálmán történésznek, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola néhai rektorának, a reformáció kárpátaljai kutatójának a tiszteletére.

A konferencia istentisztelettel kezdődött a beregszászi református templomban, ahol Taracközi Ferenc református lelkész hirdette Isten igéjét. Majd megkoszorúzták Kálvin Jánosnak a templom külső falán elhelyezett emléktábláját.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán zajló konferencián Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul Luther Márton életét és helytállását állította példának a jelenlévők elé.

Nyitóelőadásában Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke vázolta fel a reformáció előzményeit, létrejöttének okait és körülményeit, a társadalomra gyakorolt hatását. Mint fogalmazott, a reformáció a mai kor emberének ugyanazt üzeni, mint amit 500 évvel ezelőtt is üzent, nevezetesen: a lényeges, a maradandó dolgok számítanak. Ezeket a maradandó dolgokat megtalálhatjuk, hiszen ezeket Isten kinyilatkoztatta, számunkra föltárta – emelte ki többek között a püspök.

Dr. Brenzovics László történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője előadásában a reformációnak és a református egyháznak a magyarság megmaradásában játszott kiemelkedő szerepét hangsúlyozta, rámutatva, hogy a mai Kárpátalja területén élő magyarság a XVI. századtól kétharmadrészt református volt, és a mai napig az is maradt. A református egyháznak az anyanyelvű oktatás terén kifejtett nemzetmegtartó tevékenységére utalva jelképesnek nevezte, hogy a konferenciának helyet adó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egyik alapítója a Kárpátaljai Református Egyház.

A hat éve elhunyt, 1962. június 14-én született Soós Kálmánnak, a Rákóczi-főiskola egykori rektorának a történészi munkásságát méltatva Brenzovics László kiemelte: a szovjet időszakban ő volt a reformáció első tudományos kutatója Kárpátalján. A ’80-as évek elejének Szovjetuniójában csak rendkívüli nehézségek árán, komoly akadályokat leküzdve lehetett vallástörténettel foglalkozni, vallástörténetből disszertációt írni, pláne ha a Vlagyivosztoktól Csapig terjedő birodalomban egy olyan egzotikusnak számító vallásról volt szó, mint amilyen a kálvinizmus – húzta alá Brenzovics László.

Köszöntötte a konferencia résztvevőit Nagy Mihály, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője is, emlékeztetve arra, hogy Magyarország története a XVI. század óta a legszorosabb összefüggésben áll a hazai protestantizmus történetével, annak fejlődése azonos a nemzeti eszme ébredésével.

Dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora elmondta, hogy ezzel a konferenciával több évfordulóra is emlékeznek a szervezők: a reformáció 500. évfordulójára, a XX. században hitükért meghurcoltakra, többek között Forgon Pál református püspökre és a főiskola egyik alapítójára, Gulácsy Lajos püspök úrra, valamint Soós Kálmán születésének 55. évfordulóját is méltatják, aki már az Ungvári Állami Egyetem hallgatójaként, a nyolcvanas években kutatni kezdte a reformáció terjedését Kárpátalján. Ezt az akkori Szovjetunióban választott témaként sem akarták bejegyezni a tanszéken, sokat kellett küzdenie ezért neki is, és a kutatását vezető Váradi-Sternberg János professzornak is, hogy egyáltalán foglalkozhasson ezzel a témával.

Az akkor szakmai körökben nagy elismerésnek örvendő szakdolgozat eredeti orosz nyelvű példánya, amelynek legépelésében maga Orosz Ildikó is segített Soós Kálmánnak, mára eltűnt az egyetemről. Nem sikerült azt megtalálni. De a néhai rektor úr magyar nyelvű kéziratai alapján a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontnak és a főiskola történelem tanszékének sikerült újra összeállítani és könyv formájában kiadni Soós Kálmán reformációval kapcsolatos kutatásait.

A konferencia keretében Csatáry György történész, tanszékvezető főiskolai tanár, valamint Radvánszky Ferenc református lelkész bemutatta Soós Kálmán A reformáció terjedése és megszilárdulása a mai Kárpátalja területén című, most megjelent posztumusz kötetét. Ez három fejezetben tárgyalja a témát, elsőként a reformáció szociális-gazdasági, politikai és eszmei előfeltételeit a korabeli Magyarországon, majd a reformáció terjedését a mai Kárpátalja területén 1517 és 1600 között, végül a reformáció hatását a kárpátaljai ruszinokra.

A könyvbemutató után a jelenlévők felvételről meghallgathatták a 2011-ben elhunyt dr. Soós Kálmánnak a magyarországi reformációról 2009. október 31-én, a nagyberegi református templomban elmondott előadását, amelyben kitűnően, a korszakra jó rálátással foglalta össze kiterjedt levéltári kutatásainak eredményeit.

A fórum résztvevői a konferencia szünetében születésnapja alkalmából megkoszorúzták Soós Kálmán mellszobrát a Rákóczi-főiskola aulájában.

A konferencia második részében Teológiai és filozófiai, Történelmi és honismereti, valamint Nyelvi és irodalmi szekciókban tizenhat kárpátaljai és magyarországi kutató számolt be a reformációval kapcsolatos kutatásairól.

Badó Zsolt/mti