Honismeret

„Ugocsa non coronat”

A történelmi Magyarország legkisebb vármegyéje – egyebek mellett – a címben szereplő kijelentésről vált híressé, mely 1526 novemberében, a pozsonyi országgyűlésen hangzott el. A mohácsi csatatérről menekülő II. Lajos ugyanis belefulladt a megáradt Csele patakba, s mivel nem hagyott maga után utódot, megindult a harc az elárvult koronáért. Tovább »

A Drugethek és a Dobók földje

Az Uzsoki-hágó közelében, a Keleti-Beszkidekben ered az Ung folyó, mely felső szakaszán sebesen rohan tova hegyek közé vájt medrében, majd Ungvárnál kilép az Alföldre, s „megszelídült” síksági folyóként kanyarog tovább a jelenleg Szlovákiához tartozó Deregnyő község felé, ahol belet

Tovább »

Borsova, melyből Bereg lett

Amikor honfoglaló őseink főserege 895-ben Árpád fejedelem vezetése alatt a ma Kárpátaljának nevezett területre ért, a hegyeket még lakatlan ősvadon borította, s a Kárpátoktól délnyugat felé kitáruló síkságon, valamint a hegyvidék lábainál is csak néhány település ékelődött az alföldi erdőrengetegbe, melyek lakói később elvándoroltak, vagy beolvadtak. I. (Szent) István országszervező munkája eredményeként pedig – melynek során az államalapító létrehozta Magyarország első 45 vármegyéjét – a XI. században szülőföldünkön is létrejött két vármegye, Ung és Borsova.

Tovább »

Nevickétől Husztig

Munkács és Ungvár erőssége mellett két várkastély, valamint több várrom is található vidékünkön. Szedjük most csokorba történelmünk ezen emlékeit, s ismerkedjünk meg jelenlegi helyzetükkel.

Tovább »

A legkeletibb „végvár”

A Felső-Tisza mentén nemzetrészünk végváraiként sorakoznak a magyar nyelvszigetek, illetve szórványok.

Tovább »

Falu a várrom alatt

Ha a Beregszászi járás keleti részén, Bene község Nagyszőlős felé eső végében, a Borzsa fölött átívelő híd előtt egy balra tartó mellékútra térünk, a Beregi-hegyek és lábuknál kanyargó folyó között futó útvonalon haladva megérkezhetünk a járási központtól 12 kilométerre eső, nem sok

Tovább »

Egy hajdani kisnemesi falu

Az asszimiláció által leginkább sújtott és veszélyeztetett nagyszőlősi járási községek közé tartozik az Ugocsa tiszántúli részén fekvő, 430 lelkes kisközség, a csepei központú közös községi tanács által vezetett Csomafalva, mely tömegközlekedési szempontból szinte teljesen elszigete

Tovább »

„Őrségben” a nyelvhatáron

„Ne hagyjátok a templomot,/ A templomot s az iskolát!” – figyelmeztette Reményik Sándor a nagy trianoni országszétszaggatás után saját földjükön rabokká tett magyarokat.

Tovább »

Magyarok a Máramarosi-medence keleti végében

A Rahói járás nyugati szélén, 35 kilométerre a járási központtól, egy tízezer lakosnak otthont adó település, a szovjet korszakban nagyközséggé vált Nagybocskó épületei sorakoznak a Máramarosi-medence keleti végében.

Tovább »

Falu – magyar iskola és magyar egyházközségek nélkül

Több társával együtt az asszimilációnak – sajnos – erősen kitett Ung-vidéki helységek közé tartozik az 1348 lelkes, de csak mintegy 200 magyar lakosnak otthont adó Ketergény.

Tovább »