Honismeret

A Vérkében áztatott kendertől a pirikolbászig

Rovatunkban ezúttal a Beregszász szomszédságában lévő Beregdéda néhány kézművesét, mesteremberét, s jellegzetes ételét mutatjuk be.

A nemtudom szilvától a böllérkedésig

Beregszásztól mindössze 10 km-re található a sokak számára leginkább a böllérkedésnek és a lekvárfőzésnek szentelt eseményeiről híres Mezőgecse. Az Árpád-kori település nevének első említése 1232-ből származik.

Egy „csonkává” vált település

Rovatunkban ezúttal Csonkapapit mutatjuk be. A község Hetyen és Mezőkaszony között helyezkedik el. Nevét az oklevelek 1261-ben említik először Pop néven. A Papi helynév papi birtokra utal.

A honfoglaló ősöktől a görögkatolikus betlehemesekig

Beregszásztól mindössze 10 kilométerre fekszik a bizonyítottan a honfoglalás korában is lakott település, Tiszacsoma. Nevét a Csoma-patakról kapta. Első említése 1327-ből származik.

A palócok és a különlegességek hazája

Ez alkalommal az ungvári járási nagy palóc települést, Nagydobronyt mutatjuk be olvasóinknak.

Kicsúfolt lányok és borra cserélt tengerikoszorúk

Akár korán, akár későn, de érdemes belekezdeni

Csap felé közeledve, a paprikatermesztésről (is) híres Nagydobronyt elhagyva következik egy hasonló nevű, „kisebb”, szintén nagy gazdálkodó település, Kisdobrony. Rovatunk ezen részében ezt a „kis” falut, s néhány, ügyes szülöttét és/vagy lakóját mutatjuk be.

Ahol az ügyes kezűek nem unatkoznak

Beregszásztól alig több mint 20 kilométerre fekszik az írásos forrásokban először 1270-ben említett Hetyen.

Nótázó kántor, tojásszedés, ellesett mesterségek

A Kárpátalja magyarlakta településeit, s az azokban élő hagyományokat, kézműveseket és mesterembereket bemutató rovatunkban több alkalommal olvashattak már olyan népszokásokról, amelyek csak az adott településre jellemzőek.

A „ruharongyító” borok hazája

Beregszász és Nagy­bereg között helyezkedik el a leginkább a szőlőtermesztésről, borkészítésről elhíresült falucska, Kígyós.