Kevés a munka a Kárpátok alján

Megélhetési migráció

Lassan elfeledjük már az ínséges kilencvenes éveket, amikor a legcsekélyebb jövedelemnek is örülnünk kellett, a megélhetési célú elvándorlás azonban szinte változatlan maradt: ma is majd minden ötödik munkaképes korú kárpátaljai lakos a megye határain túl igyekszik megkeresni magának és családjának a mindennapi betevő falatot.

A kárpátaljai foglalkoztatási szolgálat 2006. szeptember 1-jei állapotokat tükröző adatai szerint 100 037 kárpátaljai lakos volt távol idénymunkán; közülük 68 594 az ország, 31 446 pedig a megye határain túl. (Viszonyításképpen: Kárpátalja lakossága 2006-ban mintegy 1,25 millió fő volt.)

A községi tanácsok adatai szerint 64 483 személy dolgozott külföldön, ami a munkaképes korú lakosság 13,1 százalékának felel meg. A megye valamennyi járására jellemző, hogy többségében (a migránsok 76,3 százaléka) a férfiak keresnek munkát az otthonuktól távol.

A célországok megválasztása tekintetében nem jelentős a különbség az egyes járások között. Az ideiglenesen elvándorlók 88,4 százaléka mindössze öt ország közül választ: Oroszország (28 655 fő), Csehország (19 683 fő), Magyarország (4 320 fő), Szlovákia (3 094 fő), Olaszország (1 295 fő).

Az abszolút mutatókat tekintve a legtöbb migráns a Técsői (17 589), Rahói (9 387), Huszti (9 325) Ilosvai (6 089) és Ökörmezői (5 990) járásokból kerül ki. A lakosság munkaképes korú részéhez viszonyítva a legnagyobb arányú migráció az Ökörmezői (Mizshirjai) járásban (24,7 százalék), a Técsői járásban (20,8 százalék), valamint a Huszti és a Rahói járásokban ( egyaránt 18,2 százalék) figyelhető meg.

Ugyancsak tavaly szeptemberi hivatalos adatok szerint azon falusi lakosok száma, akik Ukrajna más megyéiben voltak idénymunkán, 29 482 főt tett ki, azaz a munkaképes korú vidéki lakosság 6 százalékát. A legtöbb kárpátaljai munkavállaló Kijevben dolgozott (7 357 fő), de számuk jelentős Kijev megyében, Vinnica, Poltava, Odessza és Szumi megyékben is.

Az abszolút számokat tekintve a belföldi migráció esetében is a Técsői járásból kerül ki a legtöbb migráns (6 774 fő), s őket a Huszti (5 772), Rahói (3 171), Munkácsi (2 446) járásokból származók követik létszám tekintetében. A lakosság számához viszonyítva a legjelentősebb migráció a Huszti (11,3 százalék), Ilosvai (9,2), Ökörmezői (8,4) és Técsői (8,0) járásokban tapasztalható.

Ami a városi lakosság munkavállalással összefüggő migrációját illeti, az illetékes hatóság a felmérést az 5-11. osztályos iskolások kérdőíves vizsgálata alapján végezte el. Tekintettel arra, hogy a megkérdezettek kiskorúak voltak, ráadásul a vizsgálatba csak önkéntes alapon és névtelenül lehetett bevonni az érintetteket, a felmérés eredményeinek vizsgálatakor számolnunk kell bizonyos hibalehetőséggel is. A megkérdezett majd 27 ezernyi gyermek révén mintegy 53 ezer szülőről sikerült információt szerezni. Körükből 6 072 városban vagy nagyközségben lakó személy vállalt munkát tavaly Kárpátalja határain kívül. Az érintett szülők számából kiindulva ezek az emberek a munkaképes lakosság 11,3 százalékát tehették ki. Így elmondható, hogy átlagosan minden ötödik megkérdezett gyermek szülője külföldön vagy az ország valamelyik más megyéjében vállal munkát, míg a Técsői járásban minden másodiknak; 1,5 százalékuknak mindkét szülője elutazott.

A fenti vizsgálati eredményekből levonható a következtetés, hogy a megélhetési migráció Kárpátalján változatlanul jelentős. Majd minden ötödik munkaképes korú helyi lakos a megye határain túl talál munkát. A korábbi évekhez hasonlóan a migrációs folyamatok nem egyenlően jelentkeznek a megye területén. Mindenekelőtt azokban a járásokban ölt tömeges méreteket az idénymunka és külföldi munkavállalás, amelyekben nincs számottevő ipar.

szcs

A kárpátaljai foglalkoztatási szolgálat 2006. szeptember 1-jei állapotokat tükröző adatai szerint 100 037 kárpátaljai lakos volt távol idénymunkán; közülük 68 594 az ország, 31 446 pedig a megye határain túl.

Az ideiglenesen elvándorlók 88,4 százaléka mindössze öt ország közül választ: Oroszország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Olaszország.

Az abszolút mutatókat tekintve a legtöbb migráns a Técsői, Rahói, Huszti, Ilosvai és Ökörmezői járásokból kerül ki.