Veszélyes, de jól fizet
Ukrán zsoldosokat toboroznak Afganisztánba
Azt követően, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a tálibellenes erők támogatására idegenlégiót kezdtek szervezni, a toborzók figyelme azonnal a FÁK-országokra irányult, mindenekelőtt az egykori Szovjetunió Afganisztánt megjárt katonáira. Az amerikaiak orosz, ukrán és belarusz zsoldosokból szeretnék kiépíteni annak a zsoldosseregnek a magját, melynek feladata a légierő által „feldolgozott” területek átfésülése és a hegyi barlangokban meghúzódó tálib erők felszámolása lenne.
Az amerikai verbuváló ügynökségek képviselői úgy vélik, hogy az 1981–1989. között Afganisztánt megjárt egykori szovjet katonák és tisztek pénzért újra hajlandók lesznek afgán földön harcolni. Egy általuk megkeresett ukrán tiszt szerint az amerikaiak havonta 5 ezer dollárt ajánlanak a tiszteknek, emellett életbiztosítást kötnek a nevükre, az afganisztáni hadjárat befejezése után pedig jutalomban részesítik őket. Az egykori közkatonák és altisztek 2500–3500 dolláros havi zsoldot kapnak majd, és nekik is járnak a különböző kedvezmények.
A Pentagon biztos abban, hogy ennyi pénzért (mellesleg a volt szovjet köztársaságokból verbuválódó katonáknak jóval kevesebb zsold üti a markát a más országokból érkezőkhöz képest) szép számban akadnak orosz, ukrán és belarusz jelentkezők. Egyelőre úgy tűnik, nem tévedtek...
Legfeljebb az lehet elgondolkodtató, hogy a kijevi Razumkov Központ által végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett kijeviek 53%-a a terroristaellenes koalíció soraiban, míg 41,2%-a a tálibok oldalán harcolna. Elenyésző viszont azok száma, akik azt válaszolták, hogy azon az oldalon harcolnának, amely többet fizet.
Baráth József
Ukrán hadifoglyok Afganisztánban?
Nem kizárt, hogy az afganisztáni tálib erők ellen harcoló Északi Szövetség soraiban ukrán hadifoglyok is harcolnak.
Valerij Ablazov, a veteránokkal foglalkozó bizottság elnökhelyettese a BBC-nek elmondta, lehetséges, hogy a hatalomváltás következtében eredményt hoznak a szovjet–afgán háború hadifoglyairól folytatott tárgyalások. 1979. és 1989. között az akkori USZSZK területéről mintegy 160 ezer katonát és tisztet vezényeltek Afganisztánba, akik közül 3280-an vesztették életüket. Összesen 72 személyt tartanak nyilván eltűntként, de szakértők szerint legfeljebb ha tízen maradhattak életben azok közül, akik a nyolcvanas években afgán fogságba estek. A korábbi években minden afganisztáni csoportosulással, még a tálibokkal is kapcsolatba léptek annak érdekében, hogy elérjék a fogságba esettek hazatérését, ám eredménytelenül. Különösen a tálibok hozzáállása volt elutasító.
Az utóbbi hetekben olyan értesülések érkeznek Afganisztánból, miszerint az Északi Szövetség csapataiban egykori ukrán hadifoglyok is harcolnak. Szakértők szerint azonban nem bizonyított, hogy valóban egykori hadifoglyokról, s nem az elmúlt hónapokban verbuvált zsoldosokról van szó.
