Felépülhet a vereckei emlékmű?

Szabó Vilmos látogatása Kárpátalján

Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kárpátaljai látogatásának első napján, szombaton Ungváron találkozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szö­vetség (KMKSZ) veze­tő­ivel. A ta­lál­ko­zón, amelyen je­len volt dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Ma­gyar Pe­dagógusszövetség elnöke, vala­mint dr. Soós Kál­mán, a Kár­pát­aljai Magyar Ta­nárképző Főis­kola (KMTF) rek­tora, Kovács Mik­lós, a KMKSZ elnöke tájé­koz­tatta vendégét a státustörvény vég­rehajtásának helyzetéről Kárpátalján, az államtitkár pedig vázolta vendéglátóinak az új ma­gyar kormánynak a határon túli magyarságot érintő elképzeléseit. A Magyar Állandó Értekezlet össze­hívása kapcsán a KMKSZ elnöke ag­go­dalmának adott hangot a kár­pát­aljai kül­dött­ség össze­té­te­lé­nek elvszerűségét il­letően. A felek a továbbiakban meg­vitatták a ha­táron túli ma­gyarság támogatására hivatott rendszereket és a KMTF jö­vő­jé­t érintő kérdéseket. A politikai államtitkár kormánya nevében támogatásáról bizto­sí­totta a KMTF működésével és fejlesztésével kapcsolatos elkép­zeléseket.

Vasárnap Szabó Vilmos részt vett Tiszaújlakon a hagyo­má­nyos Turul-ünnepségen, majd a délutáni órákban Beregszászban találkozott a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának vezetőivel.

A politikai államtitkár hangsúlyozta, hogy Budapest nem fog beavatkozni a kárpátaljai ma­gyar szervezetek vi­tái­ba, azokat nekik maguk­nak kell ren­dez­niük, az új ma­gyar kor­mány sza­kít azzal a gya­kor­lat­tal, hogy a kap­cso­lat­tartásban csak egyetlen kár­pátaljai ma­gyar szervezetet preferál.

Látogatása befejezéseként az államtitkár este Ungváron a megyei álla­mi közigazgatási hivatalban találkozott Henna­gyij Mosz­kallal, Kárpátalja kormányzójával.

Szabó Vilmos érdeklődésére Moszkal megerősítette: az ukrán hatóságok sem Kijevben, sem Ungváron nem emeltek kifogást a határon túli magyarokról szóló kedvezménytörvény elfogadása ellen, s annak végrehajtása – mond­­ta – jelenleg zavartalanul folyik Kárpátalján.

Szabó Vilmos azon felvetésére, hogy lehetőség szerint még az idén meg kellene oldani a ve­rec­kei ma­gyar honfoglalási emlékmű 1996 óta vajúdó kérdését, Kárpátalja kormányzója elmondta: miután megbízása nyomán az ungvári egyetem történészei bebizonyították, hogy – egyes ukrán csoportok állításával szemben – a magyaroknak semmi közük azokhoz az atrocitásokhoz, amelyeket a magyar csapatok 1939-es kárpátaljai bevonulásakor galíciai ukrán ellenállókkal szemben követ­tek el a Vereckei-hágón, elhárult az akadály a magyar emlékmű építésének befejezése elől. Kompromisszumos megoldásként Moszkal azt javasolta, hogy a magyar emlékműtől egy kilométerre épüljön egy másik em­lékmű a lengyel katonaság által kivégzett ukrán ellenállók tiszteletére. Kifejtette: a galíciai ukránok az en­gedmény fejében azt akarják, hogy előbb az ukrán emlékművet avassák fel.

Az államtitkár kérdésére, hogy miként haladnak Kárpátalján az árvízvédelmi munkálatok, Mosz­kal sajnálattal állapította meg, hogy jóllehet a központi költségvetésben van előirányzott összeg a kárpátaljai árvízi védekezés fi­nan­szí­ro­zá­sá­ra, a megye az idén még egy fillért sem kapott a gya­korlatilag felfüggesztett munkák folytatására.

Szabó Vilmos szó­ba hoz­­­ta a beregszászi kór­ház építése során ke­letkezett egy­millió dolláros ukrán ál­lam­adós­ság felének az elen­ge­dé­­sét, amit Magyarország azzal a fel­té­tellel ajánlott fel Ukrajnának, hogy a pénzt kárpátaljai magyar oktatási és kulturális intézmények felújítására fordítják. Válaszában Mosz­kal hangsúlyozta, hogy a kérdés csak úgy oldható meg, ha Kijev dotáció formájában folyósítja Kárpátaljának az elengedett adósság összegét, mert a megyének nincs hatásköre az államadósság ügyének rendezésében. Azt javasolta, hogy az adós­ságelen­gedés ügyét majd tűzzék napi­rendre a két ország kormányfőjének ta­lál­ko­zóján.

V. B. – ntk