A győzelem napját méltatták Ukrajnában
A mögöttünk hagyott hét meghatározó eseménye a győzelem napjának méltatása volt, melyet ez évtől a nácizmus felett a második világháborúban aratott győzelem napjaként tartunk számon.
Mostanáig, a szovjet idők hagyományaként, a nagy honvédő háborúban aratott győzelmet méltatták az országban május 9-én, a Legfelsőbb Tanács április 9-i határozatával azonban május 8-át az emlékezés és a megbékélés napjává tette a második világháború valamennyi áldozatának tiszteltére, míg május 9. a nácizmus felett a második világháborúban aratott győzelem napja lett.
Május 8-án a Legfelsőbb Tanácsban rendezett ünnepi ülésen méltatták a veteránokat, május 9-én pedig Petro Porosenko elnök, Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, illetve kormányának több tagja Kijevben, a Dicsőség parkjában megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját.
Az ukrán naptárban május 9. mindig a győzelem napja marad, ugyanakkor Ukrajna többé soha nem fogja ezt az ünnepet „orosz forgatókönyv” szerint méltatni – jelezte ünnepi beszédében az államfő, aki katonai fogadalomtételen is részt vett ezen a napon.
A főváros központjában, amint az ország néhány más régiójában is, fokozott rendőri jelenlét volt tapasztalható ezen a napon, a provokációk azonban elmaradtak.
Dnyipropetrovszkban és Odeszában a helyi hősi emlékműveknél gyülekeztek az ünneplők. Harkivban tábori konyha és ünnepi koncert várta a veteránokat. Cserkasziban ünnepi menetet tartottak, a Hromadszke TV tájékoztatása szerint a megemlékezésen vörös lobogókat is láttak lengeni.
Lvivben a körzeti fellebbviteli adminisztratív bíróság május 9-én hajnalban elutasította a városi végrehajtó bizottság keresetét, melyben a hatóság valamennyi politikai és civil szervezet ünnepi rendezvényének betiltását kérte, a városban tehát szintén lehetett nyilvánosan ünnepelni.
Az elmúlt napok másik fontos eseménye volt, hogy múlt szerdán Minszkben ismét tárgyalóasztalhoz ült Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló kontaktcsoport. Az első hírek arra vallottak, hogy áttörést ezúttal sem sikerült elérni a tárgyalásokon, azonban a találkozón Ukrajnát képviselő Leonyid Kucsma volt államfő szerint „komoly lépéseket tettek” a felek a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése felé. Az ukrán Szabadság Rádió tudósítása szerint Kucsma „konstruktívaknak” nevezte a szakadárok képviselőit.
A kontaktcsoportban Moszkvát képviselő Azamat Kulmuhametov a tárgyalás után úgy fogalmazott, hogy a találkozó „reményt adott a válság politikai rendezésére”.
Az EBESZ-t képviselő Heidi Tagliavini arról tájékoztatott, hogy szakértői munkacsoportokat alakítottak, amelyek feladata javaslatokat tenni a rendezési tervek megvalósítására. Közölte, hogy az első ilyen csoport május 19-én kezdi meg munkáját.
Korábbi hírek szerint a találkozó fő célja az volt, hogy négy munkacsoportot hozzanak létre a kelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezéséről szóló, februárban aláírt minszki megállapodás főbb részeinek gyakorlatba ültetésére. Ezek a testületek az összekötő csoporton belül jönnének létre a biztonsági, a politikai és a gazdasági kérdésekben, valamint a humanitárius segélyezésben való teendők előkészítésére.
Miközben Minszkben és az európai fővárosokban ezzel együtt is csak döcögve haladnak az ukrajnai konfliktus rendezését célzó tárgyalások, Kelet-Ukrajnában továbbra is dörögnek a fegyverek, nem csökken az orosz katonai jelenlét. A kijevi hadműveleti parancsnokság szerint legalább 9 ezer orosz katona van jelenleg a Donyec-medencében, a kelet-ukrajnai szakadárok teljes hadereje pedig mintegy 43 ezer fős. Valentin Fedicsev, a terrorellenesnek nevezett hadművelet helyettes parancsnoka hétfőn az egyik ukrán televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy az orosz gyártmányú Tocska-U típusú taktikai rakétarendszerből 4 darab van Ukrajna területén 2014 nyara óta. Megjegyezte, eddig még nincs megerősített információ arról, hogy ezt a típusú fegyvert alkalmazták volna az ukrán fegyveres erők ellen.
Moszkva továbbra sem ismeri el, hogy fegyverzettel látná el az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárokat, és azt sem, hogy orosz katonák harcolnának a szeparatisták mellett. A Tocska-U ugyanakkor olyan fegyver, amellyel az ukrán fegyveres erők nem rendelkeznek.
Fedicsev kijelentette továbbá, hogy a Donyec-medencében tartózkodó orosz csapatok 190 harckocsival rendelkeznek, a szakadár erők pedig összesen több mint hétszázzal.
A parancsnokhelyettes hazugságnak nevezte azt, amit az Oroszországi Föderáció politikai és katonai vezetése állít, miszerint nem Oroszországból származnak a szakadárok fegyverei, hanem az általuk elfoglalt ukrajnai laktanyákban zsákmányolták azokat.
Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn arról beszélt, hogy amennyiben a szakadárok nagyszabású támadást indítanak a közeljövőben az ukrán kormányerők ellen, azt nagy valószínűséggel harckocsizó alakulatokkal teszik. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pedig hétfői brüsszeli sajtóértekezletén azt mondta, Oroszország olyan katonai erőt vont össze az ukrán határ mentén, valamint Ukrajnán belül is, hogy újabb támadási szándék esetén nagyon rövid idő leforgása alatt akciót tudna indítani Kelet-Ukrajnában, ami aggodalommal tölti el az atlanti szövetséget.
(unian.ua/pravda.com.ua/zn.ua/MTI/zzz)
