KMKSZ-alapszervezeti közgyűlések
Megyeszerte zajlanak a KMKSZ alapszervezeteinek közgyűlései. Február végén és március első napjaiban a Beregszászi járásban Bátyúban, Nagyberegen, Beregújfaluban, Bótrágyon, Nagybakosban, az Ungvári járásban Ungtarnócon, Őrdarmán, Sislócon, Szalókán, Eszenyben, Bátfán, Szerednyén, Kis- és Nagydobronyban, a Munkácsi járásban Csongoron, a Nagyszőlősiben Tiszakeresztúron, Forgolányban, Akliban, Aklihegyen és Újakliban, a Felső-Tisza-vidéken Nagybocskón és Gyertyánligeten tartotta meg a tagság az éves közgyűlését.
Nagyberegen Vass Bertalan alapszervezeti elnök számolt be a 2018-ban lebonyolított főbb rendezvényekről: szerveztek batyusbált, megemlékeztek az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról, részt vettek a Tiszta Kárpátalja elnevezésű akcióban, a Magyarok Kenyere programban, a tiszacsomai Árpád-kupa focitornán és a honfoglalási emlékünnepségen, a Turul-ünnepségen, az azt követő Kurucfeszten, megemlékeztek a sztálini terror áldozatairól.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének, valamit a Beregszászi Járási Tanácsnak az elnöke beszélt a közelgő elnökválasztásról, majd kitért az anyaországból érkező támogatásokra. Hangsúlyozta, a magyar kormány az elmúlt év folyamán is maximálisan kiállt a kárpátaljai magyarság mellett.
Vass Ottó, a járási tanács KMKSZ-frakciójának vezetője beszélt a nagybaktai, muzsalyi, benei, csetfalvai földek tulajdonjogi problémáiról, a közigazgatási reformkísérletekről, a külföldi rendszámú autók vámköltségeiről.
Szalókán a helyi általános iskola tanulóinak kis műsora után Kovácsné Orosz Edit, a KMKSZ Szalókai Alapszervezetének elnöke a jubileumi, 30. alapszervezeti közgyűlés elején köszönetet mondott azoknak a helybelieknek, akik magyarságunk érdekében összefogtak, érdekükben kiálltak, létrehozva a helyi alapszervezetet. Külön méltatta az alapszervezet korábbi elnökeinek, néhai dr. Soós Kálmánnak és Orosz Kálmánnak a tevékenységét, rájuk és az alapszervezet elhunyt tagjaira egyperces néma felállással emlékeztek. Beszámolójában az alapszervezeti elnök elmondta, hogy a 454 tagú alapszervezet tagsága a példátlan mértékű elvándorlás ellenére is nőtt három fővel az elmúlt évben. Az alapszervezet 2018-ban megszervezte a 22. Hazahívogató Falunapot, 19. alkalommal adták ki a Szalókai Füzetek című kiadványukat, közösségépítő honismereti kirándulást szerveztek az aktivisták részére, megemlékezéseket és ünnepségeket is szerveztek.
Az alapszervezet pénzügyi helyzetéről az ellenőrző bizottság elnöke, Soós Irén számolt be a közgyűlésnek, majd Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszönetet mondott Bátori József megyei képviselőnek, az alapszervezet jelen lévő tagjának, hogy egy új iskolaépületet adott a helyi közösségnek, ami talán a legszentebb dolog a templom után. A középszintű szervezet elnökének helyzetértékelése után megválasztották a járási és a megyei közgyűlés küldötteit. Bíró Sándor a felújítandó közintézmények ügyét említette. Bátori József megyei képviselő pedig bejelentette, hogy hamarosan elkezdődik a XVIII. századi református templom fakazettás mennyezetének restaurálása anyaországi támogatással. Elmondta továbbá, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács 58 millió hrivnyát elkülönített a Cservona–Szalóka–Harangláb útvonal teljes körű felújítására.
Eszenyben a Szanyi Péter és Jónás János vezette Betyárok Férfikórus előadásával kezdődött a jubileumi közgyűlés, akik Kossuth-nótákat énekeltek. Molnár Lívia alapszervezeti elnök beszámolójában elmondta, hogy vendégül látták Tóth Péter Lóránt és Bődi Szabolcs versmondókat, Mészáros János Elek és Nagy Anikó operetténekeseket, az iskola tanulóival közösen emlékeztek meg március 15-én az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharcról, húsvétra kézműves-foglalkozással készültek, gyermeknapot és főzőversenyt is szerveztek, hozzájárultak a Magyarok Kenyere akcióhoz egy tonna búzával, valamint honismereti kirándulást szerveztek.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke megköszönte az eszenyi alapszervezet tagjainak az elmúlt harminc évben felvállalt küzdelmeket és kiállást. Elmondta, hogy régen hallott már olyan tartalmas beszámolót Eszenyben, mint az idén. Megígérte, hogy egy szintetizátorral fogja a KMKSZ támogatni a tizenöt tagú Betyárok Férfikórus tevékenységét. A középszintű szervezet vezetője részletesen tájékoztatta a jelenlévőket a Szövetség tevékenységéről, valamint az ukrajnai politikai helyzet alakulásáról.
Bakura Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolt az alapszervezet pénzügyeiről, majd Bátori József megyei képviselő számolt be a Kárpátaljai Megyei Tanács nyolctagú KMKSZ-frakciójának tevékenységéről. Végül örömmel jelentette be, hogy hamarosan elkezdődhet a Cservona–Szalóka–Harangláb útszakasz felújítása, amely végighalad az eszenyi Kis utcán. A képviselő felhívta a figyelmet a decentralizációs folyamat által teremtett kihívásokra.
Nagydobronyban megvitatták az alapszervezetet érintő kérdéseket, majd színes programmal, s tortával méltatták az alapszervezet 30. születésnapját.
Csongoron Nagy Sándor elnök vezeti harminc éve az alapszervezetet, aki idei beszámolójában számos példával támasztotta alá a KMKSZ-re gyakorolt egyre növekvő nyomás tényét, beszélt az életünk minden területét érintő ukránosításról és a magyarokat ért atrocitásokról. Elmondta, hogy nehézségekkel küzd a helyi általános iskola, hisz szinte lehetetlen a távozott 22 tanárt érdemben pótolni. Jól működnek a testvértelepülési és testvériskolai kapcsolatok, új pingpongasztalokkal gazdagodott az iskola, és a magyar állami programok is rendben le lettek bonyolítva Csongoron. A bronz- és vaskori temetkezési helyet rendben tartják, március 15-i megemlékezést, valamint sportnapot tartottak és honismereti kirándulást szerveztek. Az alapszervezet 916 tagú, mindez annak ellenére így van, hogy 700-800 fő külföldön él és dolgozik a faluból. 2500 kilogramm búzával járult hozzá az alapszervezet a Magyarok Kenyere program sikeréhez.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke a Szövetség elmúlt harminc évét elemezve megállapította, hogy az alapításnál megfogalmazott, a kárpátaljai magyarságot sújtó problémák többsége máig nem oldódott meg, sőt újabbak jöttek hozzá. De mást nem tehetünk, küzdünk jogainkért. A KMKSZ alelnöke részletesen beszámolt a magyarországi támogatási programokról, illetve az ukrajnai politikai és társadalmi folyamatok alakulásáról.
A jelenlévők küldötteket választottak a járási és a megyei közgyűlésre, majd végül Molnár Ádám, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza mutatkozott be a csongoriaknak, aki a magyar kormány és a KMKSZ támogatásának köszönhetően igyekszik majd elsősorban szaktanácsadás formájában segíteni a helyi gazdáknak.
D.P., B.Zs., fi
