Ima a nemzetért

Koszorúzás nemzeti összetartozásunk szürtei emlékművénél

Szürtében 2014-ben állították fel a helyi református templom kertjében nemzeti összetartozásunk emlékművét. Az imára kulcsolt kezeket ábrázoló szobrot Braun László történész álmodta, tervezte meg, és a szürtei Jankovics Zsolt faragta kőbe. Az emlékmű 2014-es felavatása óta minden évben június 4-én megemlékeznek az Ungvárhoz közeli településen népünk legnagyobb tragédiájáról, a trianoni békediktátumról, amely 2010 óta egyben nemzeti összetartozásunk ünnepe is. Minden második évben ez a megemlékezés a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi ünnepi rendezvénye is egyben.

Idén a koronavírus-járvány miatt nem engedélyezettek a tömegrendezvények, ezért csak az emlékmű megkoszorúzására van lehetőség, mondta el június 4-én az emlékműnél Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára, köszöntve a zuhogó eső ellenére, koszorúkkal és virágokkal a kezükben összegyűlt helyi lakosokat. Elmondta, hogy a KMKSZ több, a karanténnal összeegyeztethető megemlékezéssel kapcsolatos kezdeményezést is támogatott, többek között 16.30-kor Kárpátalja-szerte megszólaltak a harangok, hisz száz évvel ezelőtt 16.32-kor írták alá Magyarország képviselői a trianoni diktátumot.

Bár egészségünk védelme miatt méltóképp nem emlékezhettünk magyar közösségünk legnagyobb tragédiájának századik évfordulóján, a helyi fiatalok közül Fülöp Gábor elszavalta Babits Mihály Hazám című költeményének egy részletét, majd Kiss Bence elénekelte Dupka György Ivaskovics József által megzenésített Levél című versét. A megjelentek elhelyezték a megemlékezés koszorúit és virágait az emlékműnél, végül Kótyuk Zsolt református lelkésszel együtt imádkoztak népünk jövőjéért a Kárpát-medencében és az egész világon.

Az esemény után Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke tudósítónknak elmondta: „Remélem, hogy azok a harangok, amelyek ma nemzeti összetartozásunkat hirdetve megkondulnak, azok a tüzek, amelyek fellobbannak szerte a nagyvilágban, sok millió magyar lelkében gyújtanak tüzet. Ugyanis az összetartozásunk érzése adhat erőt nekünk hétköznapi harcainkhoz itt, Kárpátalján, mert én hiszem, hogy magyar közösségünk a következő száz évben is élni akar majd, ahogy az elmúlt száz évben is.”

Bátori József, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-es képviselője, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka kifejtette: „Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában írták alá a trianoni békediktátumot, amellyel Magyarországot szétmarcangolták, több millió magyart, etnikailag egységes magyar területeket csatoltak számukra idegen országokhoz, figyelembe sem véve az akkor itt élő emberek akaratát. Erről a népünk számára megalázó és tragikus eseményről meg kell emlékeznünk csendes főhajtással, koszorúzással, számvetéssel. Ugyanakkor a jövőbe kell tekintenünk, hogy a magyar nemzet összefogása ne csak megmaradjon, hanem lehetőség szerint erősödjön is.”

Braun Éva, a KMKSZ Szürtei Alapszervezetének elnöke végül köszönetet mondott az egybegyűlteknek, akik az eső ellenére fontosnak tartották, hogy jelen legyenek, és virággal emlékezzenek nemzeti összetartozásunk ünnepén.

Badó Zsolt