A sárgarépán jelentkező betegségek a tárolás során

Az idei év csapadékos időjárása nem kedvezett a sárgarépa-ültetvényeknek. Igen sok háziasszony szembesült azzal a ténnyel, hogy a sok eső következtében még a talajban rothadásnak indult a termés, aminek következtében alig maradt sárgarépa, amit télire el lehetne raktározni. Hogy a még épp terméseket miként lehet a legmegfelelőbben tárolni, és hogy milyen betegségek támadhatják meg a termést a tárolás során, arról alábbi írásunkban olvashatnak.

A tárolás során több betegség is megtámadhatja a gyökereket, és azok a folyamatos romlás következtében a tavasz elejére használhatatlanokká válhatnak. Vegyük sorra ezeket!

A sárgarépa ervíniás lágyrothadása

A betegség tünetei a karógyökér feji részén gyakoribbak, mint a csúcsi részén. A karógyökéren nyálkás, vizenyős, kellemetlen szagú rothadás jelentkezik. A rothadó részek nyúlósak. A kórokozó a karógyökerekkel kerül a termőhelyről a tárolóba. 10 °C alatt a baktérium jelenlétének gyakorlatilag nincs jelentősége. A kórokozó 10 °C felett kezdi el megfertőzni a sárgarépatesteket. A baktérium a gyökér szöveteiben rendkívül gyorsan terjed, és 10 °C feletti hőmérsékleten 2-4 hét alatt bekövetkezik a sárgarépa teljes rothadása. A sárgarépagyökerek felületén lévő víz kedvez a kórokozónak.

A sárgarépa szklerotíniás rothadása

A karógyökéren először vizenyős foltok mutatkoznak. A folt egyre nagyobbodik, felületén laza, majd dús, vattaszerű, hófehér gyep fejlődik, amelyben izzadmánycseppek jelennek meg. A gyökér pépesen, de nem bűzösen rothad. A gyökerek belső szövetei világosbarnák, lazák. A kórokozó szabadföldön a beteg növényrészekben telel át. A kedvezőtlen körülményeket a gomba jól viseli, és gazdanövény nélkül is évekig életben marad a talajban. A kórokozó más kétszikű növények termesztése esetén is elszaporodhat. A talaj magas nitrogéntartalma nemcsak a növény szöveteinek fellazulását eredményezi, hanem a gombára is kedvező hatású. A gomba a karógyökérbe elsősorban a sebeken keresztül jut be. A kórokozó a szabadföldről a betegség tüneteit alig mutató növényekkel kerül a tárolóba. A tárolóban a kórokozó a beteg karógyökérből a mellette lévő egészségesbe sebzés nélkül is átnő. Emiatt a rothadás gócokban jelentkezik. A gomba az alacsony hőmérsékletet kitűnően elviseli. Növekedésének hőmérsékleti minimuma 0 °C körül van, optimuma 24 °C, maximuma pedig 30 °C. A tároló hőmérséklete a kórokozó növekedésére nagy hatással van. Az alacsony, 0 °C körüli hőmérséklet a kórokozó növekedését lelassítja, s így a romlási veszteség kisebb. Minél magasabb a tároló hőmérséklete, annál intenzívebb a kórokozó növekedése.

A sárgarépa botritiszes betegsége

A karógyökéren fakó, vize­nyős, rothadó foltok jelennek meg. A rothadó részek szagtalanok, rugalmasak. Alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökér felületén finom pókhálószerű, majd nemezes fehér gyep látható. Később a gyökér összezsugorodik, elfásodik. Magas hőmérsékleten a rothadó foltok felületén dús, szürke gyep jelenik meg. A gyökér belsejében a szövet szennyes szürke, a kambium pedig sötétbarna. A kórokozó szabadföldön a növénymaradványokon telel át. A szabadföldről a karógyökérrel kerül be a tárolóba. A gomba a karógyökérbe elsősorban seben keresztül jut be. A fagy okozta repedések a termőhelyen, valamint a törés, vágás, horzsolás okozta sebek nyitott kapuk a gomba számára. Még a szabad szemmel ép felületűnek ítélt karógyökéren is lehetnek apró sebek (pl. a felszedéskor leszakadt finom oldalgyökerek sérült gyökéralapjai). A gyökérre tapadt talajrészek, szár- és levélmaradványok mint elhalt szerves anyagok elősegítik a gomba behatolását. Alacsony tárolási hőmérsékleten a sárgarépa rothadása lassabban és később következik be. A kórokozó a tárolóládákban lévő növénymaradványokon is fennmarad, és az azokkal érintkező gyökerek is megfertőződnek.

A sárgarépa sztemfiliumos betegsége

A sztemfiliumos betegség a sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. A karógyökéren 2–15 mm átmérőjű, kerek vagy ovális besüppedő foltok láthatók, amelyek felületén olajbarna bevonat képződik. A karógyökér belsejében egyre mélyebbre húzódó rothadás (ún. szívrothadás) lép fel. A karógyökér vége elfeketedik.

A sárgarépa betakarítása és tárolásának módszerei

A sárgarépa betakarítását mindenképp száraz időben végezzük, hisz így a száraz földtől igen könnyen meg tudjuk tisztítani a gyökereket. Amennyiben a kiszedés során mégis nedves a föld, a továbbiakban hagyjuk szikkadni kicsit a gyökereket, ezáltal könnyebb lesz a tisztogatás. Tárolás előtt a gyökerekről eltávolítjuk a leveleket is. A felszedés során sérülésmentesen ássuk ki a gyökeret, hogy azon ne keletkezzen seb, mivel a kórokozó a későbbiekben a sebeken keresztül kerül a karógyökerek belsejébe. A sérült, beteg egyedeket távolítsuk el, mert azok a tél folyamán a teljes betárolt mennyiséget tönkretehetik.

A tárolásra több módszert is alkalmazhatunk:

• tárolás száraz homokban: ilyenkor egy nagyobb tárolóedényt megtöltünk száraz homokkal, és beleszurkáljuk a gyökereket;

• tárolás fűrészporban: a ládába váltakozva egy sor fűrészport és egy sor répát teszünk mindaddig, amíg meg nem telik a láda;

• tárolás papírba csomagolással: minden egészséges sárgarépagyökeret egyesével egy darab papírba csavarunk, és így helyezzük a ládába.

Minden tárolási mód esetén igyekezzünk a lehetőségekhez mérten hűvös helyiségben tartani a gyökereket.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza