Szeméttároló és -válogató üzem, útépítés és Vérke-tisztítás magyar támogatásból
Magyar Levente látogatása Kárpátalján
Magyarország különféle adományok, humanitárius segélyprogramok mellett fejlesztési beruházások finanszírozásával is segíti háborúban álló országunkat. Ezek közé tartozik az európai uniós beruházásként épülő jánosi szemétválogató üzem befejezése, valamint az Övárok-projekt keretében zajló útépítés és a Vérke-csatorna medrének tisztítása Beregszászban. A részben vagy egészében magyar állami forrásokból megvalósuló említett beruházásokat tekintette meg a helyszínen Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese, továbbá részt vett Makkosjánosiban egy, a hulladékgazdálkodás elméletét és gyakorlatát bemutató szakmai konferencián.
Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Makkosjánosiban a sajtónak elmondta: „Az épülő üzem Kárpátalja első modern hulladékgyűjtője, -feldolgozója, -szelektálója lesz, ezzel részben a Tiszát tehermentesítjük, részben pedig megteremtjük a modern hulladékfeldolgozási gazdálkodás alapjait itt, Kárpátalján. Mintegy 200 ezer ember háztartási hulladékát fogja feldolgozni ez a központ, ami óriási előrelépés ahhoz képest, hogy eddig ilyesmi Kárpátalján egyáltalán nem létezett. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a magyar kormány 2,5 millió eurót többletforrásként rendelkezésre bocsátott a projekt befejezéséhez, miután az európai uniós támogatás nem volt elegendő annak kivitelezésére. Ez is bizonyítja azt, hogy a magyar kormány mind Kárpátalja, mind Ukrajna vonatkozásában hosszú távú befektetésekben, partnerségben és együttműködésben gondolkodik.
A mai nap harmadik fontos állomása a Vérke-csatorna rehabilitációs munkálatainak a megtekintése. A Vérkének egy olyan átfogó szennyvíz-rehabilitációs programja zajlik – teljes egészében magyar kormányzati forrásból –, amely munka hosszú évtizedek óta várat magára. A megoldandó probléma eddig egész Beregszász életét komolyan megkeserítette, hisz a szennyvíz gyakorlatilag egy felszíni, nyílt csatornán keresztül folyt Kárpátalja egyik fontos városának a központján át. Ez az állapot meg fog szűnni, és a Magyarországra átjutó szennyezést is radikálisan mérsékelni tudjuk így. Ez a munka szintén milliárdos nagyságrendet jelent.
A negyedik fontos projekt, ami miatt ma itt vagyunk, az évekkel ezelőtti, nagy beregszászi árvíz után megrongálódott utak helyreállítására vonatkozik. A magyar kormány akkor is gyorsan a helyiek segítségére sietett és a beregszászi városvezetés kérését meghallgatva egy jelentős összeget bocsátott a város rendelkezésére, hogy a megrongálódott utakat megcsinálják. Ez is milliós nagyságrendet tesz ki. Mindez mutatja, hogy Magyarország mennyire elkötelezett a kárpátaljai támogatáspolitikájának fenntartása mellett. Mennyire komolyan veszi, hogy a legnehezebb időkben is érdemes Kárpátaljába, Ukrajnába befektetni, támogatások és fejlesztési projektek formájában. Azzal számolunk, hogy Ukrajna úrrá lesz azokon a rendkívüli nehézségeken és megpróbáltatásokon, amiken most keresztül kell mennie…” – fogalmazott Magyar Levente kiegészítve azzal, hogy a háború kitörése óta a hagyományosan Kárpátaljára fókuszáló magyar támogatáspolitika kibővült és immár Ukrajna egész területét érinti.
A Helikon Hotelben megszervezett ZéróHulladék konferencián Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, a Tisza ETT társelnöke köszönetet mondott Magyarországnak a projekt anyagi és szakmai támogatásáért. Elmondta, hogy a hulladékgazdálkodási beruházás bizonyíték arra: „Tudunk európai szabályok szerint dolgozni, Európát építeni Ukrajnában. Ez nagyon fontos a számunkra. A beruházás határokon átívelő program keretében történik, a Tisza Európai Területi Társulás (Tisza ETT) segítségével, amelyet mi hoztunk létre.” A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a beruházás több mint 200 ezer embert szolgál majd ki, a mostani nagy Beregszászi járás hulladékgazdálkodási gondjait megoldja. „Harmincezer tonna hulladékot fog befogadni évente, és 25–30 évig megoldja a járásban termelődő szemét kezelésével kapcsolatos gondokat. A járás mind a tíz kistérsége részt vesz ebben, amely projekt példaértékű lesz az egész ország számára” – jelentette ki Volodimir Csubirko.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, a Tisza ETT elnöke kárpátaljai kollégáját kiegészítve elmondta: „Egy olyan tragikus háborús helyzetben vagyunk, amikor a normalitás képviselete számít kivételnek. Azt gondolom, hogy ennek a projektnek a sikere a normalitás üzenete Ukrajnának is és Magyarországnak is. Hat évvel ezelőtt alakult meg a Tisza ETT, nagy tervekkel. Leginkább elnöktársam, Volodimir Csubirko kitartásának, szorgalmának köszönhetően jutottunk el idáig. Hiszen ő nem adta fel soha azt az álmot, hogy egy ilyen európai uniós intézmény, mint a területfejlesztési társulás, egy még nem uniós országban is be legyen jegyezve. A Legfelső Tanács képviselőinek is köszönöm, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy ez az európai jogi forma implementálva lett az ukrán jogrendbe, így el tudtuk kezdeni a munkánkat. Számos projektet valósítottunk meg, amelyek közül kiemelném az aknaszlatinai sóbánya felmérését” – ismertette Seszták Oszkár, hangsúlyozva, hogy a makkosjánosi hulladéküzem Kárpátalja legnagyobb beruházása, amely önkormányzati cégként fogja ellátni a feladatát.
Magyar Levente miniszterhelyettes elmondta, hogy a projekt idén nem valósulhatna meg, ha a magyar kormány a háború időszakában nem mozgósít egy közel 2,5 millió eurós összeget, hisz egy többletigény keletkezett az évek alatt.
Julija Hrisina, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője hangsúlyozta: „Nekünk mint országnak nagyon fontos barátaink, partnereink támogatása a mostani nehéz körülmények között. Ennek a borzasztó háborúnak az idején a projekt, amit ma bemutatunk, jó példája a segítségnek, együttműködésnek” – fogalmazott Julija Hrisina, emlékeztetve a hallgatóságát arra, hogy a hulladékfeldolgozó üzem hatással lesz a környező országok ökológiai helyzetére is.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője megköszönte Volodimir Csubirkónak és Seszták Oszkárnak, hogy pionírként ők tették meg az első lépéseket az ukrajnai decentralizáció terén. Köszönetet mondott Magyar Leventének is a magyar állam által a projekt befejezéséhez adott anyagi támogatásért. Elmondta, hogy a Herszon megyei gátrobbantás következtében újabb menekültek Kárpátaljára érkezése várható, ami miatt nagyobb lesz a kárpátaljai infrastruktúra terhelése. Ők előreláthatóan hosszabb ideig itt maradnak, tehát nemcsak a most a Beregszászi járásban élőket fogja kiszolgálni az év végére elkészülő létesítmény, amely fontos, előremutató beruházás.
A konferencia résztvevői ellátogattak az épülő hulladékgazdálkodási üzembe, majd Magyar Levente miniszterhelyettes és kísérete megtekintette Beregszászban, a Szőlőhegy utcában az Övárok-projekt keretében zajló munkálatokat, valamint a Kinizsi és Vörösmarty utcák kereszteződésénél a Vérke-csatorna kotrásának munkálatait. Ez utóbbi munkát a csatorna torkolatától kezdték, eddig 13 kilométeres mederszakaszt tisztítottak meg. A nehezebb, Beregszász belvárosán is keresztül kanyargó 11,2 kilométeres szakasz még hátra van.
A munkálatokat végző Békés Drén Kft. vezetője, Barkász Sándor elmondta, hogy a Vérke medréből a partra kotort és szivattyúzott szerves iszapot hagyják ott kiszáradni. Majd mintákat vesznek belőle, azt bevizsgáltatják, és ahol az emberi egészségre káros anyagot tartalmaz, onnan elszállítják, ahol nem, ott a felszínét befüvesítik, hisz a szerves anyagokban gazdag iszap talajjá alakul. Az iszapban sok szemetet is találnak, eddig például bicikliváz, konyhai tűzhely és gumiabroncsok kerültek elő a víz alól. Az iszapból kiszedett szemetet természetesen el fogják szállítani. Nehezíti a munkájukat, hogy a város területén a Vérkének vannak olyan szakaszai, ahol a magánkertek mindkét oldalról közvetlenül a Vérke partjáig érnek, ezeknek a szakaszoknak a kotrását egy speciális zagyszivattyúval próbálják megoldani.
Badó Zsolt
