Európaiasítanák a felsőoktatást

Ismét megreformálják az ukrán felsőoktatást. Ezúttal a hangsúly a rendszer „szovjetizmusoktól” való megszabadítására és az európai normákhoz való közelítésére kerül – mutat rá összeállításában a korrespondent.net.

Megtalálni a saját pályáját

A miniszteri kabinet már bejegyezte a Legfelső Tanácsban a 10 177. számú törvényjavaslatot Egyes ukrajnai törvények módosításáról az egyéni oktatási pályák fejlesztésével és a felsőoktatási képzési folyamat tökéletesítésével kapcsolatban.

„Rég megérett a változásokra a felsőoktatás rendszere. Erről beszélnek a hallgatók és az oktatók, a felsőoktatási intézmények vezetői és a munkáltatók. Ezt láthatjuk a felsőfokú végzettséget szerző, de szakterületén soha nem dolgozó ukránok példáján. Mert hibáztak a választáskor, vagy egyáltalán nem volt rá szükségük. Mások a felsőoktatási intézményekből kikerülve kénytelenek voltak valamilyen informálisabb végzettséget szerezni, hogy végre szakmára tegyenek szert és munkát találjanak. Tagadhatjuk, de az ukrajnai felsőoktatás reálértéke csökkent. Így egyszerűen már lehetetlen a változtatásokat későbbre halasztani. Most kell cselekednünk, ha azt akarjuk, hogy a minőségi oktatás váljon az ország átalakulásának kulcsává” – jelentette ki Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter.

Véleménye szerint a parlament elé terjesztett törvényjavaslat hozzájárul a hallgatók egyéni oktatási pályáinak kialakításához, valamint a felsőoktatási képzési folyamat tökéletesítéséhez. Miután a Legfelső Tanács elfogadja a törvénytervezetet, az oktatási folyamat résztvevőinek több lehetőségük lesz egyéni tanulmányi tervet készíteni és szabályozni a tanulmányi időt.

A képzés során fognak szakot választani

Ami a tanulás időtartamát illeti, azt a jövőben minden hallgató maga szabályozhatja. A törvényjavaslat értelmében az éves terhelés nappali tagozatos képzés esetén 30–80 ECTS-kredit lesz (ECTS – európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, amely szerint az oktatási programokat, tudományterületeket, tanulmányi terhelést stb. mennyiségileg értékelik, s ahol egy kredit 30 akadémiai óra). Az éves tanulmányi terhelés ilyen rugalmas szabályozása lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy önállóan döntsenek a kreditek számának elosztásáról a tanulmányi idejük alatt.

„Például a 240 kreditet el lehet majd sajátítani 4 év alatt, évi 60 kreditjével (mint most is), vagy nagyobb terhelést választva – 80 kreditjével – 3 év alatt befejezhető az alapképzés. Fordítva is lehet – alacsonyabb terhelést választva hosszabb időre. Ez a rugalmasság egyfelől közelíti az ukrán felsőoktatási rendszert az európai normákhoz, másfelől elősegíti a hallgatók alanyiságát, mert több szabadságot kapnak, és önállóan dönthetnek a tanulás ütemével és a diszciplínák kiválasztásával kapcsolatban” – tájékoztat az Oktatási és Tudományos Minisztérium sajtószolgálata.

A törvényjavaslat szerzői úgy vélik, hogy a felsőoktatási szabványok követelményeinek egyszerűsítése a kötelező összetevők tekintetében erősíti a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az államnak biztosítania kell a szabályozott szakterületeken a szabványokat, a szabályozatlanokon pedig az autonómiát. Ezért javasolják a szabályozott szakmákra vonatkozó szabványok követelményeinek szigorítását a választható komponens 25%-ról 10%-ra történő csökkentésével. Ezzel szemben a szabályozatlan szakterületek esetében a választható kurzusok minimális aránya 25% marad, de a szabvány követelményeinek enyhítésével a választható tárgyak számának növelését (akár 50%-ra) szeretnék ösztönözni.

A törvénytervezet ugyancsak javasolja a lehetőségek bővítését, ami az interdiszciplináris programok bevezetését illeti az alapképzésben. Az ilyen képzések keretében a hallgatók előbb felvételt nyernének egy ágazatra (szakterületek egy csoportját magában foglaló programra), majd 60–120 ECTS-kredit után választhatnának szakot vagy szakokat. A választék a felsőoktatási intézmény által kínált programtól függne.

A törvényi normák a nappali tagozatos oktatás minőségének javítását is célozzák azáltal, hogy meghatározzák a foglalkozások minimális számát egy ECTS-krediten belül. Így az alapképzésben a tantermi óraszám egy kreditben legalább 10 (a 30-ból), a magiszteri képzési-tudományos szinten pedig legalább 8 (a 30-ból) óra lenne. A fennmaradó időt önálló munkára különíthetnék el.

Emellett a felsőoktatási intézményekben folyó munka optimalizálása és az oktatási folyamat hatékony lebonyolítása érdekében a törvénytervezet azt javasolja, hogy az intézmények a távoktatás fejlesztésére összpontosítsanak. A levelező és esti tagozatos képzésektől eltérően a távoktatás nem igényel szabályozást, a hallgatók önállóan választhatják meg a tanítási órarenden belül a foglalkozások időpontját és helyét.

A levelező és esti képzési formák lényegében még a Covid–19-világjárvány és a teljes körű invázió megindulásával elvesztették jelentőségüket, távoktatássá alakultak át. Éppen ezért 2024-től javasolják a Szovjetunió idejéből hátramaradt levelező és esti tagozatos képzési formák elhagyását, s az EU-ban értelmezhető távoktatási formára való átállást. Az európai térben a felsőoktatási intézményekben nincs levelező tagozatos képzés – hangsúlyozzák. A jelenleg esti és levelező tagozaton tanuló ukrajnai diákok azonban még ezekben a képzési formákban fejezhetnék be programjaikat.

Egyébként az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a 2022–2023-as tanév elején összesen 1 053 770 hallgató tanult felsőoktatási intézményekben, ebből 797 598 nappali tagozaton, 252 963 levelező, 1 374 esti képzési formában vett rész.

Kevesebb lesz az állami ösztöndíjas

Egy további fontos változás az úgynevezett állami megrendelést, vagyis a költségvetésből finanszírozott hallgatói helyeket érinti.

„Ez a törvénytervezet egy nagyobb reform egyik elemeként jelentkezik, amely a felsőoktatás költségvetési finanszírozásának rendszerét egészében változtatja meg. Ma az a helyzet, hogy a hallgató vagy szerződéses, vagy költségvetési aszerint, hogy az állam 0 vagy 100 százalékot fizet a képzéséért. Ez pedig meglehetősen problémás dolog, mivel sok esetben nem túl igazságos” – jelezte Mihajlo Vinnickij oktatási és tudományos miniszterhelyettes a Hromadszke ragyióban.

Elmondása szerint a jövőben támogatott oktatásról beszélhetünk majd.

„Kevesebb költségvetésink (hallgatónk) lesz, de az állam az úgynevezett támogatásokkal biztosít hozzájárulást a szerződéseseknek. Ez azt jelenti, hogy a hallgató esetleg részleges támogatást kap. Formálisan szerződésesnek fog számítani, de az állam például 80 vagy 90 százalékot fog fizetni a szerződése után” – jelezte a miniszterhelyettes.

Azt azonban, hogy pontosan hogyan járul hozzá az állam a szerződésesek tandíjához, mekkora lesz ezeknek a támogatásoknak a mértéke, és kik fognak továbbra is költségvetésiként tanulni, azt a következő, novemberben benyújtandó törvénytervezetben fogják szabályozni – tette hozzá a tisztviselő.

(pszv/korrespondent.net)