Az elévülési időről polgári ügyekben

2024. augusztus 5., 17:07 , 1221. szám

„Mi az az elévülési idő, s van-e ilyen például a ki nem fizetett bírságok esetén?”

– Az elévülés az ukrajnai polgári jogban az a határidő, amelyen belül a személy polgári joga vagy érdeke védelmében a bírósághoz fordulhat. A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 257. cikkelye értelmében a polgári jogi általános elévülési idő három év. A jog bizonyos típusú igényekre külön elévülést állapíthat meg, az általános elévülési időhöz képest rövidebbet vagy hosszabbat.

Például csak egy évig fordulhatunk a bírósághoz (vagyis az elévülési idő egy év) a következő ügyekben:

1. bírságok, büntetések, késedelmi kamatok behajtása;

2. a valóságnak meg nem felelő tények cáfolata a tömegtájékoztatási eszközökben;

3. a vásárlói jogok és kötelezettségek átruházása a társtulajdonosra az alperes tulajdonrészére vonatkozó elővásárlási jog megsértése miatt közös résztulajdon esetén;

4. az értékesített termék hibáival kapcsolatban;

5. ajándékozási szerződés felbontása;

6. posta és teher szállítása;

7. fellebbezés a végrendelet végrehajtójának eljárása ellen. (A felsorolás nem teljes.)

Léteznek ennél is rövidebb elévülési idők. Így a Munkatörvénykönyv (Кодекс законів про працю України) 233. cikkelye értelmében a munkavállalónak három hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy közvetlenül a bíróságtól kérje a munkáltatóval fennálló munkaügyi vitájának eldöntését, méghozzá attól a naptól számítva, amikor tudomást szerzett vagy tudomást kellett szereznie jogainak sérelméről. Az elbocsátási ügyekben pedig eleve csak az elbocsátásra vonatkozó rendelet másolatának vagy a munkakönyvnek a kézhezvételétől számított egy hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az érintett munkavállaló jogorvoslatért a bírósághoz forduljon. A munkaadónak viszont egy éve van, hogy a bíróságon a munkavállaló által okozott anyagi kár megtérítését követelje. Az egy évet ebben az esetben attól a pillanattól számítják, hogy fény derült a kárra.

Ugyanakkor vannak olyan esetek is, amelyeknél nincs el­évülés. Ilyenek például:

• a személyes nem tulajdoni jogok megsértéséből adódó esetek (például a gyermekláthatási jog sérülése miatt beadott kereset) – a törvény által meghatározott esetek kivételével;

• a betétesek ügyei a bankokkal (pénzintézetekkel) betéteik kiadásával kapcsolatban;

• a rokkantság, egyéb egészségkárosodás vagy halál okozta kárért járó kárpótlás – kivéve azokat az eseteket, melyekben a kárt olyan termék hibája okozta, amely ingóságnak, többek között más ingó- vagy ingatlantulajdon összetevőjének minősül, beleértve a villamos energiát;

• a biztosítással rendelkezők ügyei a biztosítókkal (biztosítótársaságokkal) a biztosítás kifizetését illetően.

A fentebbi ismertetés távolról sem teljes. Csupán azon esetek közül soroltam fel néhányat, amelyekkel az emberek a leggyakrabban találkoznak a mindennapokban. Ezért az elévüléssel kapcsolatos kellemetlenségek elkerülése végett célszerű minél előbb jogászhoz fordulni.

Tudni kell ugyanakkor, hogy a bíró polgári jogi esetekben a keresetről döntve nem vizsgálhatja, vajon elévült-e az adott igény, vagy sem, mindenképpen be kell fogadnia azt. Minden ilyen esetben az érdekelt félnek kell hivatkoznia az elévülésre, s ennek bizonyítása is az ő fel­adata. Még egy ok, amely miatt adott esetben érdemes mielőbb ügyvédhez fordulni.

Bizonyos esetekben (például építkezések alvállalkozó által elvégzett munkáival kapcsolatos minőségi kifogások esetén) az elévülési idő meghosszabbítható a felek közös megegyezésével. Az elévülési idő meghosszabbítására vonatkozó megállapodást mindig írásba kell foglalni. Ugyanakkor a törvény által megszabott elévülési idő nem rövidíthető le a felek megegyezésével.

Az elévülési időt „felfüggesztik”:

• ha a követelés előterjesztését rendkívüli vagy az adott körülmények között elkerülhetetlen esemény (vis maior) akadályozta meg;

• a kötelezettség teljesítésének jogszabályban meghatározott alapon történő halasztása esetén;

• a vonatkozó jogviszonyt szabályozó törvény vagy egyéb rendelkezés hatályának felfüggesztése esetén;

• ha a felperes vagy az alperes az Ukrán Fegyveres Erőknek vagy más olyan, a törvényekkel összhangban létrehozott katonai alakulatnak a tagja, amelyre vonatkozik a hadiállapot.

Az elévülés a fenti körülmények fennállásának teljes ideje alatt szünetel.

Az elévülési idő felfüggesztésének alapjául szolgáló körülmények megszűnésének napjától az elévülési idő a felfüggesztése előtt eltelt idő figyelembevételével folytatódik (lásd a Ptk. 263. cikkelyét!).

Az elévülési időt megszakítják, ha a személy olyan cselekményt követ el, amely a tartozásának vagy egyéb kötelezettségének elismerését jelzi. Az elévülési idő akkor is megszakad, ha valaki több adós közül egy ellen nyújt be követelést, valamint ha a követelés tárgya csak egy része annak, amire az illető jogosult. A megszakítást követően az elévülési idő számítását újrakezdik, vagyis a megszakításig eltelt időt nem veszik figyelembe (lásd a Ptk. 264. cikkelyét!).               

hk