Megszorítások a felsőoktatásban

2009. április 24., 10:00 , 432. szám

Csökken az államilag finanszírozott helyek száma a felsőoktatásban, miközben a fizetett képzések egyre drágulnak.

A Miniszteri Kabinet megbízta az illetékes minisztériumokat és hivatalokat, hogy 2009-ben számottevően csökkentsék a felsőoktatási intézményekben az államilag finanszírozott helyekre felvehető diákok számát.

A vonatkozó kormányrendelet előírja a Gazdasági Minisztériumnak, az Oktatási és Tudományos Minisztériumnak, valamint a végrehajtó hatalom egyéb központi hivatalainak, amelyek irányítása alatt oktatási és tudományos intézmények működnek, hogy egyáltalán ne tervezzenek állami megrendelést a következő területeken:

- a szakmunkásképzésben: ügyintézés, turisztikai szolgáltatások szervezése, fodrászat és dekoratív kozmetika, alkalmazott díszítőművészet, művészi fotózás, szállodai szolgáltatások szervezése, éttermi és kereskedelmi szolgáltatások szervezése, audio- és videoberendezések gyártása és üzemeltetése;

- a bakalaureátus szintű képzésben: ügyvitel és információs tevékenység, turizmus, alkalmazott díszítőművészet, fotoművészet, szállodai és éttermi munka, reklám és közönségkapcsolatok.

Ötven százalékkal csökkentendők a felvételi keretszámok (a megfelelő profilú felsőoktatási intézmények kivételével, amelyek esetében a keretszám-csökkentés 10 százalékos):

- a szakképzés terén: üzemi gazdálkodás, pénzügy és hitel, könyvelés, jog szakirányokban;

- A bakalaureátus fokozatú képzés terén: üzemi gazdálkodás, pénzügy és hitel, nyilvántartás és auditálás, jog szakirányokban.

Legalább 10 százalékkal csökkentendő a szakmunkás, bakalaureátus, szpecialiszt és magiszter szintű képzés minden más szakterületen, a doktoranduszképzés pedig 50 százalékkal.

Ezenközben az infláció és a népszerű - elsősorban a gazdasági és jogi - szakok iránti töretlen érdeklődés arra ösztönzi az ország vezető felsőoktatási intézményeit, hogy tovább emeljék tandíjaikat, ami idén 20-22, de esetenként akár 50 százalékos áremelkedést is előidézhet a végéhez közeledő tanévhez képest. Például a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem nemzetközi kapcsolatok és jog szakain az éves tandíj összege várhatóan eléri a 30-31 ezer hrivnyát!

Ezzel együtt érzékelhető, a felsőoktatási intézmények maguk is kezdik úgy érezni, hogy túllőnek a célon folytonosan növekvő áraikkal. Az egyetemek és főiskolák mindenekelőtt maguk is egyre inkább megérzik a pénzügyi válság szorítását, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy egyre több diákjuk kér haladékot a tandíj befizetésére. Ráadásul éppen idén jelentkeznek először a felsőoktatásban annak a demográfiai gödörnek a hatásai, amelyet a rendszerváltás okozott mintegy két évtizeddel ezelőtt, s ami előrevetíti, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak a szó szoros értelmében meg kell majd küzdeniük minden egyes diákért.

Végül az is nyilvánvaló, hogy a felsőoktatási intézmények a maguk hatalmas étvágyával, a mintegy 2-3 ezer eurós tandíjaikkal rég túltettek már jó néhány lényegesen rangosabb külföldi oktatási intézményen.

pszv