Magyar–ukrán viszony: problémák nincsenek, csak megoldandó kérdések

Nagyköveti látogatás Kárpátalján

2001. szeptember 28., 02:00 , 37. szám
Kontra Ferenc

A napokban került sor Kontra Ferenc, a Magyar Köztársaság ukrajnai nagykövetének első hivatalos kárpátaljai látogatására. Élve az alkalommal, a Kárpátalja interjút készített a magyar diplomatával.

– Hogyan alakulnak az ukrán–magyar kapcsolatok a státustörvény elfogadásának fényében?

– Örömmel mondhatom, a magyar–ukrán kapcsolatok jól alakulnak. Erről tanúskodik az is, hogy miniszterelnökeink idén már háromszor találkoztak: Ungváron, Budapesten, illetve Lengyelországban. A magyar státustörvény elfogadása Ukrajnában megértésre talált. Az ukrán vezetők a legmagasabb szinten megerősítették, hogy a státustörvény elfogadását Magyarország belü­gyé­nek tekintik. Megállapodtunk abban, hogy a törvény végrehajtási mechanizmusainak kidolgozásával kapcsolatban egyeztetjük álláspontunkat.

– Milyen esélyt lát Ukrajna jövőbeni csatlakozására az euro-atlanti struktúrákhoz?

– Ukrajna komoly együttműködést folytat az EU-val és a NATO-val. Az EU rendelkezik egy úgynevezett Ukrajna-stratégiával, ami azt jelenti, hogy számára Ukrajna nagyon fontos partnerország. Magyarország abban érdekelt, hogy már az EU-csatlakozásra történő felkészülése során olyan együttműködést alakítson ki Ukrajnával, amely szem előtt tartja a leendő tagságot. Mi úgy érezzük, azzal, hogy Magyarország, illetve a közép-európai országok csatlakoznak az EU-hoz, az Unió által képviselt értékek közelednek az ukrán határokhoz. Hogy mikor lehet Ukrajna tagja az EU-nak, ez alapvetően Ukrajnán múlik. Nem elég kinyilvánítani a szándékot. Az EU-tagsághoz bizony el kell fogadni a szükséges törvényeket, Ukrajnának magáévá kell tenni az európai értékrendet. Időpontot mondani nagy felelőtlenség lenne, mindazonáltal bízom benne, hogy ameny­nyiben az ukrán szándék komoly, akkor nem reménytelen vállalkozás. Ami a NATO-t illeti, jelenleg nincs napirenden Ukrajna NATO-csatlakozása. Ugyanakkor számunkra nagy öröm, hogy Ukrajna együttműködik a NATO-val, ezt mi NATO-tagállamként nemcsak üdvözöljük, hanem készek vagyunk segíteni is tapasztalataink átadásával.

– Tájékoztatná olvasóinkat Hennagyij Moszkal kormányzóval folytatott megbeszéléséről?

– Bemutatkozó látogatás volt ez a részemről, hiszen nagyköveti minőségemben először járok Kárpátalján. A mintegy egyórás beszélgetés során szót váltottunk Moszkal úrral a magyar–ukrán kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről, például a határ menti megyék együttműködéséről, a határtérség fejlesztési koncepciójának kidolgozásáról, az árvízvédelem terén való együttműködésről. Szóba került a beregszászi kórház építése kapcsán a Magyarországgal szemben fennálló 1 millió dolláros adósság ügye is. A magyar miniszterelnök tavaly februári hivatalos ukrajnai látogatása során felajánlotta, Magyarország nem kéri, hogy Ukrajna készpénzben fizesse vissza az adósságot, amennyiben az összeget a kárpátaljai magyarok által használt intézmények tatarozására fordítják. Sajnos Moszkal úr arról tájékoztatott, hogy a megyei költségvetésben az erre a célra félretett pénzt az árvíz következményeinek felszámolására fordították. Arra kértem a kormányzó urat, hogy ha lehetséges, akkor fokozatosan, de kezdjék el törleszteni ilyen formában ezt a pénzt. Szót váltottunk végül a magyarországi státustörvényről és a vereckei emlékműről is.

– Mutatkozik esély az emlékmű felállítására?

– Kértem Moszkal urat, vizsgálják meg ukrán részről, milyen formában lehetne Ve­reckén emlékművet állítani. Elmondtam, hogy Magyarországon és a szomszédos országokban is egy kisdiák, ha megkérdezik tőle, hogy mit jelent számára Verecke, azonnal rávágja: a Vereckei-hágón keresztül érkeztek őseink a jelenlegi Magyarország területére. Mi ennek szerettünk volna emléket állítani, és úgy érezzük, hogy ehhez az ukrán vezetés politikai döntésére van szükség. Bízunk abban, hogy ezt a döntést valamilyen formában az ukrán vezetés meghozza. Tudjuk azt is, hogy vannak bizonyos körök, amelyek ellenzik ennek az emlékműnek a felállítását. Ennek ellenére fontosnak tartanám, hogy valamilyen kompromisz­szumos meg­oldást találjunk. Egyetértettünk abban, hogy a két ország között problémák nincsenek, csak megoldásra váró kérdések, és azon kell dolgoznunk, hogy ezeket a kérdéseket fokozatosan, egyenként, de mindenképpen megoldjuk.

Baráth József