„Hű maradt nyájához”

Gecse Endre emlékezete

A fiatalok gálocsi csoportjának 1956-os tevékenységével kapcsolatban a belügyi szervek felelősségre vonták Gecse Endre református lelkészt is, akit időközben a huszti gyülekezethez helyeztek át.

A belügyisek rá akarták bizonyítani Gecse Endrére, hogy kap­csolatban állt a magyarországi felkelőkkel, s szülőfalujában, Me­zőgecsén az amerikai titkosszolgálatok ügy­­nö­keként tevékenykedett. A lelkész helyzetét súlyosbította, hogy időközben összetűzött az akkori kárpátaljai református püs­pökkel is, aki – S. Benedek András hely­történészt idéz­ve – „nem­csak ún. „békepap” volt, hanem a szovjethatalom, a belügyi szervek hűséges szolgája is.”

A lelkészt 1958. december 2-án tartóztatták le, s az ungvári fogházba szállították azzal a váddal, hogy „magyar burzsoá nacionalista szellemben szovjetellenes propagandát fejtett ki, és fegyveres felkelésre szólította fel a fiatalokat, kapcsolatban állt a felkelőkkel, és szülőfalujában amerikai ügynöki tevékenységet fejtett ki”.

Felrótták Gecse Endrének „amerikai kapcsolatait” is, amelyek húga szerint abból álltak, hogy „Bandi huszti gyülekezetétől kapott egy palástot, amelyet Amerikából küldött anyagból készítettek el” – idézi őt az ’56 Kárpátalján c. emlékkönyv.

Gecse Endre természetesen nem vállalhatta fel a kirakatperben neki szánt szerepet, vallatás közben a börtönben agyonverték. A már említett ’56 Kár­pátalján c. könyv alapján idézzük húga visszaemlékezését a történtekre: „1959. január 7-én láthattam viszont, holtan. … Nem nyúlhattunk hozzá, csupán jó pár méter távolságból nézhettük meg. A kezét eltakarták a palástjával, csak az arca látszott. Az egyik halántéka kék volt.”

Titokban hantolták el az ungvári temetőben. Földi maradványait 1992-ben a gálocsi temetőben temették újra. A KMKSZ gá­lo­csi alapszervezete 1992. október 25-én a református templomban emléktáblát avatott tiszteletére.