Nem a jólét űzte őket külföldre

Kárpátaljai vendégmunkások Szlovéniában

2002. április 5., 02:00 , 64. szám

Közismert tény, milyen sokan dolgoznak földijeink közül Magyarországon. Arról kevesebb szó esik, hány kárpátaljai vállal munkát Szlovéniában. Nemrég a csapi kamionterminál büféjében három férfi ült le az asztalomhoz. Mindhárman a szlovéniai építőiparban keresik kenyerüket.

Arra a kérdésre, hogyan viszonyulnak a szlovének a kárpátaljaiakhoz, mindhárman egybehangzóan válaszolják, hogy lenézően, majdhogynem ellenségesen.

Misa szerint rendszeresen megpróbálják becsapni őket. Míg egy szlovén állampolgár órabére kb. 8 USA-dollár, egy horvát vendégmunkásé pedig 4-5, az ukrajnaiaké jó, ha eléri a 2-2,5 dollárt. Egyébként a szlovének közül kevesen végeznek fizikai munkát, leginkább vezető beosztásban dolgoznak. Az építőiparban szinte kizárólag külföldieket foglalkoztatnak.

Misa korábban több évig dolgozott az oroszországi Tyumenyben, a „szomszédos” Belaruszban, azaz alaposan bebarangolta a térséget. Szlovénia előtt a csehországi Szokolovban is próbálkozott. Mint mondja, a cseh emberek alapvetően barátságosak voltak, idővel azonban problémássá vált a munkavállalás, ráadásul a maffia is megerősödött, rendszeresen zsarolták az ukrán vendégmunkásokat. Szlovéniában viszont egyáltalán nincs maffia, szigorúak a törvények.

Jura második kategóriás csernobili rokkant, s mindössze 85 hrivnya rokkantnyugdíjat kap, így harmadik éve kénytelen Szlovéniában munkát vállalni.

– Négy-öt hónapig dolgozunk egyhuzamban, napi 16-18 órát, aztán hazajövünk, egy-két hetet itthon töltünk, s máris indulunk vissza.

A fiatal Ivan másfél éve dolgozik külföldön.

– Gyakori téma Kárpátalján, hogy itteni mércével mérve milyen jól lehet keresni Szlovéniában, azt viszont nem veszik figyelembe, hogy amit külföldön megkeresünk, az ott bagónak számít – mondja, majd így folytatja: – Fizetésünk jelentős része a mindennapi élelemre, cigarettára, kávéra, miegyébre megy el. Egy doboz olcsóbb cigaretta például 1 dollárba kerül. Haza legfeljebb a pénz felét hozzuk. Ráadásul a munkaadók minden egyes hibáért vagy betegség folytán kihagyott napért nemcsak megvonják a bérünket, de borsos büntetéseket is kiszabnak.

Ennek ellenére – jobb híján – egyikük sem hagy fel ezzel az élettel, s keserűen állapítják meg, hogy előbb vagy utóbb Szlovéniából is kiszorulnak az ukrajnai vendégmunkások.

Baráth József