Családok az elesettekért

Kamilliánusok Kárpátalján

Kárpátalján számos olyan egyházi és társadalmi szervezet van, mely Isten iránti hálából vagy pusztán emberbaráti szeretetből jótékonysági munkát végez. A kamilliánusok vallásos indíttatásból segítenek, a szenvedő Krisztust látva minden betegben, Isten szolgálatának tekintve a testvér szolgálatát.

– A huszadik században már nemcsak rendi szerzetesek, hanem laikusok is részt vesznek ebben a munkában – mondja Bujdosó Erzsébet bátfai gyermekorvos, a kárpátaljai kamilliánus családok vezetője. – Tevékenységük lényege, hogy betegeket látogatnak, segítenek a rászorulóknak, hozzásegítik őket a szentáldozáshoz, a hitéletben való részvételhez. Másfél éve működnek kamilliánus családok Kárpátalján. Egy család 15-20 tagból áll, Kárpátalján jelenleg 176 kamilliánus alkot 16 családot, ezek közül Ungváron működik négy, valamint Sislócon, Szőlősön, Huszton, az Ökörmezői járás több településén, és vannak most alakuló családok is. Múlt év december elsején megtörtént a családok tagjainak hivatalos beavatója Munkácson. A felavatást a nyíregyházi kamilliánus rendház főnöke végezte Majnek Antal püspök atya közreműködésével.

– Ki lehet tagja a családoknak?

– A családok szolgálni vágyó testvérek csoportjaiból állnak, akik Szent Kamill szellemében tevékenykednek, felekezettől függetlenül. A belépni szándékozók először egy tanfolyamon vesznek részt, itt megismerkednek Szent Kamill életével és a kamilliánusok munkájával. Havonta vannak összejöveteleink, amikor megbeszéljük az elvégzetteket és a következő hónap munkatervét. Az atyák havonta tartanak lelkigyakorlatot a családoknak, s évente kétszer a kamilliánusok rendházfőnöke is előadásokkal segíti a munkát.

– Milyen módon tudják segíteni a betegeket, rászorulókat?

– Mindegyik kamilliánus családon belül működik olyan csoport, mely betegeket látogat. A kórházakban elsősorban azokat a betegeket keresik fel, akik messzebbről jöttek, és nincs a közelben hozzátartozójuk. Otthon is látogatják az elesetteket, meleg ételt visznek nekik, megpróbálják beszerezni az orvos által kiírt gyógyszereket, ápolják, mosdatják őket. Vannak, akik cukorbetegeket, mozgássérülteket, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyerekeket látogatnak. A sislóci plébánián például „ingyenkonyha” működött, ahonnan halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kaptak meleg ételt napi egy alkalommal. Fűtési gondok miatt azonban a konyha egyelőre szünetel. Általános probléma, hogy kevés a hivatásos ápolónő – részben a kórházakban végrehajtott leépítések folytán, részben azért, mert egyre kevesebben vállalják a csekély fizetéssel járó nehéz munkát. A családtagok között viszont vannak nyugdíjas ápolónők is, akik ellenőrizni tudják a receptek kiváltását és a gyógyszerek adagolását, s akár a kezeléseket is elvégzik. Nemcsak a mi számunkra, az egész ország számára nagy dolog ez, hiszen a családok ezért fizetést nem kapnak, sőt nemegyszer előfordul, hogy otthonról visznek élelmet a rászorulóknak.

Olasz Tímea