Luxus és giccs

Zsebórától az ingaóráig: határ a csillagos ég

2002. szeptember 6., 02:00 , 86. szám

A régi idők embere meg­állt a szabad ég alatt, és a nap állásából megállapította, men­nyi időt dolgozhat még. Az állandó időkorlátok, határidők korában ez a módszer már nem alkalmazható, egyre pon­tosabb időmérőkre van szük­ség, továbbá az óra egyre inkább státusszimbólum és divatcikk is, s az óragyártó cégek igyekeznek is meg­felelni az elvárásoknak.

A vásárlókat manapság Kár­pátalján is hova­tovább csak a pénztárcájuk vastagsága kor­lá­tozza a válasz­tásban. Az időmérők széles ská­láját kínálják a kereskedők a zsebórától az állóóráig. Választhatunk 6 hr-ás gyerekórát és Omega márkájú karórát 9300 hrivnyáért.

A legnagyobb választék a kar­­­órák terén tapasztalható. A legegyszerűbb, felhúzható óráktól a márkás aranyórákig, a vízálló időmérőktől az elektronikus órá­kig terjedő pa­lettát sokszor maga az eladó sem látja át. A legtöbb esetben nem egyszerű a választás, hiszen az óra nemcsak egyszerű időmérő eszköz, hanem ékszer is, mely so­kat elárul viselőjéről. A sze­ré­nyebb anyagi háttérrel ren­del­kezők 30-150 hr közötti áron juthatnak hozzá az órákhoz, a márkásabb időmérők ára álta­lá­ban 190-5000 hr között mozog. A szíj nélküli női órák ára 20-30, a férfióráké 50-70 hr között mozog, az óraszíjak 6-23, az óra­láncok 9-32 hr-ba kerülnek. Arany­órák 400 hr fölötti áron kaphatók, az elekt­ronikus órák 30-160, a vízálló órák 35-900, a már­kás svájci órák 200-1200 hr-ba ke­rülnek, a régi jó Poljot márka tí­pusai pedig 1300-2100 hr-ért kap­hatók.

Az üzletek kínála­tának második legnépesebb csa­lád­jába a faliórák tartoznak. Van kerek, ovális, szögletes, római és arab szá­mokkal ellátott, s egyre nagyobb keresletnek örvend a konyhában, illetve gyermekszobában elhe­lyez­hető, tányért formázó, esetleg gyü­mölcs vagy játék alakú falióra is. A gyermekek számára készített idő­mérők egyik-másik darabja éb­resztő, figyelmeztető funkciót is ellát. Egyes faliórákhoz hőmérőt és barométert is kínálnak a gyártók. A falra függeszthető órák ára 30-80 hr között mozog, de akár 140 hr-ás darabot is találhat magának az igényes vásárló.

Újra reneszánszukat élik az ingaórák, a fali- és állóóra egy­a­ránt nagy keresletnek örvend. Az egyszerűbbek 160-200 hr-ba kerül­nek, a márkásabbak ára 400-1200 hr, a nagyméretű német faliórák kedvelői azonban 8000 hr-ás órát is vehetnek maguknak. Egyik-másik ingaóra ismertebb szo­bor­alakot mintáz, a Szabadság-szobor kicsinyített mása például 400 hr-ért méri majd leendő gazdája idejét.

Az állóórák kínálatát szem­lélve szembeötlő a gyártók igye­ke­zete, hogy termékeik ne csupán időmérő funkciót lássanak el. A lakásdísznek sem utolsó órák kü­lön­böző kiegészítőkkel (fénykép­tartó, telefon stb.), mozgó, pörgő díszekkel (körtáncot lejtő ember­ala­kok, hintázó me­sefigurák stb.), ese­­ten­ként ze­neszer­kezettel, fény­tech­ni­ká­val ellátva vár­ják a vásár­ló­kat. Áruk 65-240 hr között mo­zog, de a ko­molyabb kie­gé­szítők­kel (egy pár­ gyer­tyatartó, iro­da­szerek stb.) ellátott órák akár 2000-5000 hr-ba is be­­lekerülnek.

Az éb­resz­tőórák esetében sem elég ma már, ha csupán csörögnek. Kü­­lön­böző színű, alakú és méretű órák közül lehet választani. A legegy­szerűbb vekkerek 25-50, a több­funkciós ébresztők (világítás, zene stb.) 140-200 hr-ért kap­hatók.

Kakukkos órára ma már ugyan legfeljebb antikváriumban buk­kanhat az érdeklődő, de zseb­óra elvétve még az üzletekben is előfordul. Igaz, nem a legolcsóbb áruk közé tartozik, minimálisan 60-90 hr-ért kínálják az eladók, de eleganciáját ma sem veszítette el.

O.T.

Az óra

A mechanikus szabályozószerkezetű órák első pél­dányait kolostorokban találhatták fel és hasz­nál­hat­ták, ezek figyelmeztettek az imára szólító ha­rang meg­kondítására. Az első köztéri óra már az egész órákat is ütötte, 1335-ben készítették és ál­lí­tották fel Milánóban. Az első házi állóórák a nyil­vános órák ki­sebb változatai voltak, s a XIV. szá­zad­ban jelentek meg. 1500 körül Peter Henlein né­met lakatos kezdett kisméretű, rugós órákat ké­szíteni. 1670-re feltűnik a számlapokon a nagy­mu­tató, a XVII. században pedig a burkolat. Christiaan Huygens holland csillagász és fizikusnak kö­szön­hetően 1656-tól ingával szabá­lyozták az órák járását. Az első önálló telepről működő óra számos kísérlet után 1906-ra készült el. Kvarc­kristályt először 1929-ben alkalmaztak az idő mérésére. Egy obszervatóriumi kvarckristályos óra maximális hibája alig egy másodperc 10 év alatt.