Luxus és giccs
Zsebórától az ingaóráig: határ a csillagos ég
A régi idők embere megállt a szabad ég alatt, és a nap állásából megállapította, mennyi időt dolgozhat még. Az állandó időkorlátok, határidők korában ez a módszer már nem alkalmazható, egyre pontosabb időmérőkre van szükség, továbbá az óra egyre inkább státusszimbólum és divatcikk is, s az óragyártó cégek igyekeznek is megfelelni az elvárásoknak.
A vásárlókat manapság Kárpátalján is hovatovább csak a pénztárcájuk vastagsága korlátozza a választásban. Az időmérők széles skáláját kínálják a kereskedők a zsebórától az állóóráig. Választhatunk 6 hr-ás gyerekórát és Omega márkájú karórát 9300 hrivnyáért.
A legnagyobb választék a karórák terén tapasztalható. A legegyszerűbb, felhúzható óráktól a márkás aranyórákig, a vízálló időmérőktől az elektronikus órákig terjedő palettát sokszor maga az eladó sem látja át. A legtöbb esetben nem egyszerű a választás, hiszen az óra nemcsak egyszerű időmérő eszköz, hanem ékszer is, mely sokat elárul viselőjéről. A szerényebb anyagi háttérrel rendelkezők 30-150 hr közötti áron juthatnak hozzá az órákhoz, a márkásabb időmérők ára általában 190-5000 hr között mozog. A szíj nélküli női órák ára 20-30, a férfióráké 50-70 hr között mozog, az óraszíjak 6-23, az óraláncok 9-32 hr-ba kerülnek. Aranyórák 400 hr fölötti áron kaphatók, az elektronikus órák 30-160, a vízálló órák 35-900, a márkás svájci órák 200-1200 hr-ba kerülnek, a régi jó Poljot márka típusai pedig 1300-2100 hr-ért kaphatók.
Az üzletek kínálatának második legnépesebb családjába a faliórák tartoznak. Van kerek, ovális, szögletes, római és arab számokkal ellátott, s egyre nagyobb keresletnek örvend a konyhában, illetve gyermekszobában elhelyezhető, tányért formázó, esetleg gyümölcs vagy játék alakú falióra is. A gyermekek számára készített időmérők egyik-másik darabja ébresztő, figyelmeztető funkciót is ellát. Egyes faliórákhoz hőmérőt és barométert is kínálnak a gyártók. A falra függeszthető órák ára 30-80 hr között mozog, de akár 140 hr-ás darabot is találhat magának az igényes vásárló.
Újra reneszánszukat élik az ingaórák, a fali- és állóóra egyaránt nagy keresletnek örvend. Az egyszerűbbek 160-200 hr-ba kerülnek, a márkásabbak ára 400-1200 hr, a nagyméretű német faliórák kedvelői azonban 8000 hr-ás órát is vehetnek maguknak. Egyik-másik ingaóra ismertebb szoboralakot mintáz, a Szabadság-szobor kicsinyített mása például 400 hr-ért méri majd leendő gazdája idejét.
Az állóórák kínálatát szemlélve szembeötlő a gyártók igyekezete, hogy termékeik ne csupán időmérő funkciót lássanak el. A lakásdísznek sem utolsó órák különböző kiegészítőkkel (fényképtartó, telefon stb.), mozgó, pörgő díszekkel (körtáncot lejtő emberalakok, hintázó mesefigurák stb.), esetenként zeneszerkezettel, fénytechnikával ellátva várják a vásárlókat. Áruk 65-240 hr között mozog, de a komolyabb kiegészítőkkel (egy pár gyertyatartó, irodaszerek stb.) ellátott órák akár 2000-5000 hr-ba is belekerülnek.
Az ébresztőórák esetében sem elég ma már, ha csupán csörögnek. Különböző színű, alakú és méretű órák közül lehet választani. A legegyszerűbb vekkerek 25-50, a többfunkciós ébresztők (világítás, zene stb.) 140-200 hr-ért kaphatók.
Kakukkos órára ma már ugyan legfeljebb antikváriumban bukkanhat az érdeklődő, de zsebóra elvétve még az üzletekben is előfordul. Igaz, nem a legolcsóbb áruk közé tartozik, minimálisan 60-90 hr-ért kínálják az eladók, de eleganciáját ma sem veszítette el.
O.T.
Az óra
A mechanikus szabályozószerkezetű órák első példányait kolostorokban találhatták fel és használhatták, ezek figyelmeztettek az imára szólító harang megkondítására. Az első köztéri óra már az egész órákat is ütötte, 1335-ben készítették és állították fel Milánóban. Az első házi állóórák a nyilvános órák kisebb változatai voltak, s a XIV. században jelentek meg. 1500 körül Peter Henlein német lakatos kezdett kisméretű, rugós órákat készíteni. 1670-re feltűnik a számlapokon a nagymutató, a XVII. században pedig a burkolat. Christiaan Huygens holland csillagász és fizikusnak köszönhetően 1656-tól ingával szabályozták az órák járását. Az első önálló telepről működő óra számos kísérlet után 1906-ra készült el. Kvarckristályt először 1929-ben alkalmaztak az idő mérésére. Egy obszervatóriumi kvarckristályos óra maximális hibája alig egy másodperc 10 év alatt.