Nem minden arany, ami fénylik

Külföldi munkavállalás

2003. július 11., 02:00 , 130. szám

Kárpátalja számára továbbra is aktuális probléma, hogy a munkanélküliség egyre több embert kényszerít szülőföldje elhagyására. Azonban aho­gyan emel­kedik a kényszer-világjárók száma, úgy nő az elhelyezésükre és esetenként a becsapásukra szakosodott „vállalkozók” száma is.

Ami a munkaerő-elvándorlás földrajzát illeti, a Rahói járás mindenképpen a listavezetők közé tartozik. A járási közigazgatási hivatal számításai szerint időszakosan 7-8 ezer ember vállal munkát külföldön a közigazgatási egység 47 ezer munkaképes la­ko­sá­ból. A Técsői járásból hivatalos adatok szerint közel ezer ember vállal évről évre külföldön idénymunkát, ám szakemberek becslése szerint számuk valójában a 10 ezret is elérheti. A munkaerő-áramlás fő irányai: Moszkva, Csehország, Portugália. Az Ökör­mezői (Mizshirjai) járásból mint­egy hétezer ember dolgozik építkezéseken és gazdaságokban Orosz­országban, Csehországban, Portugáliában, Spanyolországban. A Huszti járásban egyes becslések szerint majd minden má­sodik munkaképes korú személy vállal időről időre munkát kül­föl­dön. Itt már lecsillapodott a por­tu­gáliai és a csehországi boom, jelenleg a szlovákiai munkavállalás a sláger. Végül, ha nem is ily nagy szám­ban, de elegendő munkalehetőség híján a Nagyszőlősi, a Beregszászi, a Munkácsi és az Ungvári járásokból is szép számban keresnek munkát külföldön az emberek.

A gazdasági mélyrepülés megtorpanása ellenére tehát tovább nő – ha valamelyest lassuló ütemben is – azok száma, akik a jobb megélhetés reményében elhagyják szülőföldjüket. A helyi munkaerő-túlkínálat miatti alacsony bérek s az olcsó munkaerő iránti nyugati kereslet mellett a jelenségben vélhetően közrejátszik a külföldi munkavállalás feltételeinek viszonylagos egyszerűsödése is. Ma már például szükségtelen Kijevbe utaznia annak, aki munkaközvetítő révén remél külföldi munkalehetőséghez jutni. Eduard Popagyuk, az ungvári Inter Jobs vállalat igazgatójának elmondása szerint a munkaközvetítő ügynökségek között nemcsak Kijevben, hanem Kárpátalján is erősödik a konkurencia, s az ungvári alapítású cégek mellett (ilyen az említett is) a fővárosi vállalkozások képviseletei is megjelennek a helyi piacon.

A konkurencia azonban nem minden esetben szolgálja az ügyfelek érdekeit, igen gyakran nem a költségek csökkenésében, a szolgáltatások színvonalának emelkedésében nyilvánul meg, hanem a meg nem engedett üzleti fogások alkalmazásában, esetenként az ügyfelek becsapásában. Az állami foglalkoztatási szolgálat adatai szerint felügyeletük súlyos szabálysértések miatt az elmúlt évben 50 munkaközvetítő ügynökség működési engedélyét vonta vissza Ukrajnában. Sajnos, egyes vállalkozások számára ez sem jelent akadályt, mert illegálisan, „árnyékba” vonulva folytatják tevékenységüket. Sajtóvélemények szerint a munkaközvetítéssel foglalkozó vállalkozásoknak alig több mint 10 százaléka működhet ma Ukrajnában valamennyi ide vonatkozó törvényi előírás betartásával. A csalók miatt azonban a szabályosan tevékenykedő munkaközvetítőkkel szemben is előítéletekkel viseltetik a lakosság, ami viszont még inkább hátráltatja a szabályozott piac kialakulását – véli Popagyuk.

Jellemzően egyre több szélhámos érez rá az emberek nyomorúságából fakadó lehetőségekre, egyre gyakrabban hallani olyan „munkaközvetítő ügynökségekről”, melyeket csupán az­zal a céllal hoznak létre, hogy be­csapják az ügy­feleket. Ezek álta­lá­ban bérelt ma­gánlaká­sok­ban működnek, ahon­nan feltűnés nélkül el tudnak tűnni. Az ilyen „irodák” vonzó, magas fizetéssel járó munkalehetőségeket ajánlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy a gazdagabb európai országokban, s teszik mindezt szinte bagóért, már akár 50-100 USA-dollárért is vállalják a szük­séges okmányok elkészítését, holott az ilyen szol­gál­ta­tá­sok értéke valójában akár a több száz dollárt is elérheti. A munkavállalási engedély, a munkaszerződés, a vízum beszerzése általában három–öt hónapot vesz igénybe, s a tisztességtelen munkaközvetítő ügynökségek esetében ez az idő éppen elegendő, hogy felvéve az ügyfelek pénzét, angolosan lelépjenek. Előfordult már, hogy több mint 500 ezer dollárral szívódtak fel a „munkaközvetítők”.

Annak ellenére, hogy egyre több ország munkaadóival kötnek hivatalos szerződéseket a munkaközvetítők, szakértők véleménye szerint a külföldön dolgozó ukránok 90 százaléka illegális munkavállaló, többségük számára ugyan­­is megfizethetetlenek a munkaközvetítők által nyújtott szolgáltatások, s az is kétségtelen, hogy az irodák működésének hatásfoka meglehetősen alacsony. A kárpátaljai munkaközvetítő ügynökségek adatai szerint havonta kb. ötven ügyfél keresi fel őket, ám közülük általában csupán tíz-húsz jut külföldi munkalehetőséghez. Így aztán az emberek többsége számára gyakran nem is marad más megoldás, mint hogy egyszeri látogatásra szóló vízummal vagy turistaként utazzanak Nyugatra, s fe­ketén vállaljanak munkát.

Baráth József

Minden részlet számít

Ha a kedves Olvasó úgy dönt, hogy külföldön kíván munkát vállalni, érdemes odafigyelnie a következőkre:

– A munkaközvetítő ügynökségeknek tilos a munkavállalásra jelentkezők kor, nem, származás, vallási hovatartozás, nemzetiség, lakóhely stb. szerinti diszkriminációja.

– A munkaközvetítői tevékenység feltételeit és gyakorlatát rögzítő szabályzat tiltja, hogy az ügynökség bármilyen pénzösszeg kifizetését követelje az ügyféltől a munkaszerződés aláírásáig.

– Mielőtt fizetnénk az ügynökség által nyújtott szolgáltatásokért, győződjünk meg róla, hogy rendelkezik-e a közvetítő működési engedéllyel, s figyeljünk oda arra is, hogy az eredeti okmányt mutassák fel, nem pedig annak másolatát.

– Fontos minden részletre kiterjedően áttanulmányozni a külföldi munkaadóval kötött munkavállalási szerződést, különös tekintettel a munkabér összegére, valamint a felek kötelezettségvállalásaira vonatkozó pontokra.

– Ajánlatos tudakozódni aziránt is, mikor alakult a leendő munkaadó cége, hány embert alkalmaz stb.